Fékez a munkaerőhiány

A magyarországi szolgáltató központok (SSC – Shared Service Center) szektora az elmúlt három évben 25 százalékot meghaladó mértékben növekedett, és a már több mint száz SSC mintegy 38 ezer főt foglalkoztat – derült ki a PwC ágazati felméréséből. A tanácsadó cég szerint a magyar iparág a nemzetközi élmezőnyben helyezkedik el, sőt bizonyos tekintetben meg is haladja azt: például a globális átlagnál magasabb – 30 és 40 százalék közötti – költségmegtakarítást érnek el. „Bár rendszeresen jelennek meg új piaci szereplők, az iparág növekedése túlnyomórészt mégis a meglévő központok folyamatos bővüléséből származik. Mivel a hazai SSC-k eredményei nagyon gyakran meghaladják a velük szemben támasztott elvárásokat, további feladatokat tudnak átvenni, és képesek folyamatosan bővülni” – hangsúlyozta Loós András, a PwC Magyarország könyvvizsgálati osztálynak igazgatója.

A hazai SSC-k 76 százaléka további bővülést tervez a jövőben, miközben tavaly 72 százalék volt ez az arány – tette hozzá saját, évente végzett felmérésük alapján Ránki K. Richárd, a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség (HOA) igazgatója, aki szerint 13 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma a szektorban az idén. A cégek többsége ráadásul a bővítésnél magasabb hozzáadott értékű tevékenységekkel tervezi bővíteni portfólióját. A PwC sem csak mennyiségi, hanem minőségi fejlődést is lát: a hazai SSC-k túlnyomó része ma már magas hozzáadott értékű, komplex szolgáltatásokat nyújt ügyfeleinek, szemben a korábbi egyszerű, például ügyfélszolgálati tevékenységekkel. Ez azért is pozitív trend az ország számára, mert a digitalizáció a jövőben valószínűleg egyre több munkaerőt vált majd ki az egyszerűbb szolgáltatások terén.

A szektor további növekedésének alapvető feltétele a magasan képzett, több nyelven beszélő munkaerő rendelkezésre állása. Ám ez ebben a szektorban is egyre nagyobb problémát jelent: a HOA idei felmérésében az SSC-k 72 százaléka sorolta a kockázatok közé a munkaerő elérhetőségét, az idén már 76 százalék. Sokat romlott a helyzet megítélése az elmúlt években, hiszen 2014-ben még csak 63 százalékuk látta ezt problémásnak. A szükséges nyelvtudás megszerzését valamivel kedvezőbben látják a cégek: a tavalyi 69 százalékról 61 százalékra csökkent az aggódók aránya. A munkaerő képzettségével kapcsolatos félelmek is lényegében változatlanok, hiszen az SSC-k valamivel több mint fele sorolta a kockázatok közé a témát. A toborzáshoz szükséges idő is nőtt, hiszen tavaly átlagosan 46 naptári napra volt szükség egy SSC-s munkavállaló megtalálására és szerződtetésére, az idén már 51 kellett hozzá.

A megfelelő munkaerő-utánpótlás kulcskérdés az újabb szereplők vonzása és a már meglévők megtartása miatt, hiszen a HOA felméréséből az is kiderült, hogy a cégek 89 százaléka a képzett munkaerő elérhetősége miatt választotta helyszínül Magyarországot, vagyis ez a szempont a költségszintnél (71 százalék) is nagyobb súllyal esett a latba. A képzett munkaerő biztosítása érdekében egyre több példa van arra, hogy az SSC-k vidéken nyitnak újabb irodákat, és együttműködési megállapodást kötnek a helyi egyetemmel, mint például a BP Szegeden vagy a BT Debrecenben – magyarázta Ránki K. Richárd. Emellett egyre több diploma nélküli munkavállalót vesznek fel a hazai SSC-k, hogy aztán kiképezzék őket a szükséges feladatokra. E trend jegyében nemrég a HOA is kidolgozott egy középfokú OKJ-képzést (szolgáltatási munkatárs), amelynek elvégzése után kezdőként akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetést kaphatnak a fiatalok.