Magyar gazdaság

Feleslegessé teszi az evát az adócsökkentési csomag

Értelmetlenné teszi az eva alkalmazását a társasági adó csökkentése, miközben a járulékok mérséklése miatt a vállalatok számára az ekho alkalmazása is fölöslegessé válik. A sportolók, újságírók és előadóművészek viszont a minimálbér drasztikus emelése miatt rosszabbul járnak

Több mint 35 ezer forintjukba kerül majd a sportolóknak, újságíróknak és előadóművészeknek a minimálbér 15 százalékos emelése a jövő évben, miután a számukra megalkotott kedvezőbb adózási forma alkalmazását a legkisebb kereset (és adóterhének) megfizetéséhez köti a jogszabály. Az ekho ráadásul egyre kevésbé éri majd meg az ezen a területen tevékenykedő cégeknek: jövőre ugyan még megtakaríthatnak ezen 3,5 százaléknyi járulékot, de 2018-ra az előny (a csökkentés mértékétől függően) egy-másfél százalékra csökken, majd a rákövetkező évben el is tűnik – feltéve, hogy maradnak a szabályok.

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást csak néhány területen lehet alkalmazni: az állam azért ad kedvezményt, hogy az egyéni teljesítményeken alapuló szakmák képviselői ne vállalkozói formában keressék meg a jövedelmüket – vagy annak egy részét –, hanem bejelentett alkalmazottakként. Az érintett szakmák dolgozói a minimálbér feletti jövedelmüknél választhatják az ekhót, ami számukra 18,5 százalékponttal kisebb elvonást jelent: az ekhós jövedelemből az állam járulék és személyi jövedelemadó formájában 15 százalékot kér el, míg a normál adózásban ez 33,5 százalék volna. (Cserébe kisebb a nyugdíj, és táppénz sincs ezen jövedelem után.) A munkáltatókat eközben 20 százalékos teher sújtja 28,5 százalékos helyett. Ez utóbbi csökken jövőre (a szakképzési hozzájárulással együtt 23,5 százalékra, majd tovább a következő években). Mindez annyit jelenthet: a munkavállalónak érdeke lesz az adó alkalmazása, míg a munkáltatójának nem feltétlenül.

De nem ez az egyetlen speciális adó, amely értelmét veszítheti a változások nyomán. Jövőre például teljesen értelmetlenné válik az eva alkalmazása, mert annál a jelenlegi feltételek mellett a társasági adó is majdnem jobban megéri, még akkor is, ha az egyetlen közreműködő tag után megfizetett bérterheken kívül más költséget nem is számol el a cég. Az emelkedő minimálbér terhét a mikrovállalkozásoknál mindenütt felülírja a járulékcsökkentés: az adóbefizetési kötelezettség itt havi kétezer forinttal még mérséklődik is – más kérdés, hogy személyes jövedelemként így nagyobb részt kell kivenni bér-, mint nyereségágon. Pedig ez utóbbi érné meg igazán, hiszen kedvező a vállalkozásoknak a társasági adó 9 százalékra csökkentése.

Ez utóbbi a fő oka annak is, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó már nem éri meg igazán. A könnyű könyvelést (csak a bevételi nyilvántartás vezetését) megkövetelő adózási formában a bruttó (áfás) bevétel 37,5 százalékát kell kifizetni az államnak (ebből egy százalékot az iparűzési adó jelenthet). Csakhogy a társasági adózást választva sem sokkal nagyobb a teher – főként, ha magasabb a bevétel –, egyedül a könyvelés bonyolultabb. Számításunkban tízmilliós nettó árbevételnél 39 százalékos elvonási arány adódott, ami a fix tételek (a minimálbér terhei) miatt relatíve csökken magasabb bevételi kategóriáknál.

Ezeknél is jobban megérheti azonban a kisvállalkozóknak a kata és a kiva alkalmazása: az evával ellentétben ez a két adónem most valóban magára találhat a változások nyomán. A kata a bevételi nyilvántartás vezetésének lehetősége mellett a bevételi határ duplázása miatt lett most különösen előnyös: jövőre már havi 50 ezer forintos adó megfizetése mellett lehet szert tenni akár havi egymilliós bevételre is – a tételes adó miatt itt magasabb jövedelem esetén éri meg a legjobban ez az adózási forma. A kiva – az új feltételek szerint – pedig még kedvezőbbé vált: a járulék- és adócsökkentés miatt a teher itt 14 százalékra csökken, miközben változik az adóalap is (a bérkifizetés lesz az). Mindezek eredményeként, számításunk szerint, tízmilliós árbevételnél már egyetlen alkalmazott mellett is megéri ez az adózási forma a társasági nyereségadóhoz képest, bár leginkább ez a szisztéma a kisvállalkozói kategóriának lesz jó, vagyis azért tíz főnél többet foglalkoztatóknál éri majd meg igazán.

Két hét van dönteni

December 20-ig kell dönteni az eva elhagyásáról azoknak a vállalkozóknak, akik az adónem szerint fizetik a közterheket (de ugyanez a határideje a belépésnek is). A határidő jogvesztő, vagyis aki nem küldi el a megfelelő – elektronikus – nyomtatványt az adóhivatalnak, az marad a jelenlegi adózási formájánál. Kivéve persze, ha áttér a katára vagy a kivára – ezeket az adózási formákat ugyanis év közben is lehet választani. Ezenkívül kibúvót jelent még a társas vállalkozásoknál a tulajdonosok megváltozása is, a részesedések harmadának cseréje ugyanis azonnali kilépést jelent az evából.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek