Kiújul az ír adócsata

Fellebbezést nyújtott be az ­Apple a luxemburgi uniós bíróságnál (CJEU) az Európai Bizottság augusz­tus végén hozott döntése ellen, amelynek alapján az IT-óriásnak be kellene fizetnie 13 milliárd eurót (kamatostul) az ír államkasszába. A bizottság szerint az amerikai vállalat ekkora adóelőnyre tett szert – megsértve az állami támogatásra vonatkozó uniós előírásokat – azáltal, hogy 2003 és 2014 között egy írországi központi iroda nyereségeként számolta el két, ugyancsak Írországban bejegyzett vállalkozásának csaknem teljes nyereségét. Ez lényegében az összes EU-országban elért nyereséget jelentette, mert azokat az ír vállalkozásoknál könyvelték le. Az azóta módosított ír törvények értelmében a központi irodának nem kellett megfizetnie az ottani – amúgy is alacsony – 12,5 százalékos társasági nyereségadót sem, így az EU versenyügyi biztosa, Margrethe Vestager augusztusi közlése szerint az Apple 2014-ben már csak 0,005 százalékot rótt le az Írországban kimutatott profitja után. A vizsgált tíz évben az Apple átlag 3,8 százalék adót fizetett mintegy 200 milliárd dollárnak megfelelő európai nyeresége után – áll a bizottsági döntés tegnap közzétett részletes változatában –, ez töredéke annak, amit bármelyik olyan országban kivetettek volna rá, ahol termékeit előállítja vagy forgalmazza.

Az európai versenyhatóság (azaz a bizottság) túllépte a hatáskörét – fogalmazott az ír pénzügyminisztérium, amely közleményben indokolta meg, miért fellebbeztek. A bizottság az állami támogatásra vonatkozó előírások szerint nem ítélheti meg egyoldalúan egy adott tagállam helyett, hogy annak az adószabályai milyen földrajzi területre és milyen mértékben terjedhetnek ki – állítja az ír tárca. Ezen túlmenően az EU nem világította meg döntésének az indokait, hiányoznak a számszerű alapjai, Írországnak pedig nem adtak esélyt a kommentálásra. Írország nem részesítette kivételes bánásmódban az Apple-t – tették hozzá –, a fizetendő adó mind beérkezett, szó sem volt állami segítségnyújtásról.

Az ír költségvetésnek nyilván jól jönne a nagyjából az ország egyévi egészségügyi kiadásaival megegyező összeg, de Dublin tiltakozása is érthető, hiszen az Apple nagy foglalkoztatónak számít, másrészt a kedvező adófeltételek miatt sok más multi is ott hozta létre európai főhadiszállását, köztük például a Google. Az eredeti bizottsági határozat szerint az Apple-nek heteken belül át kellene utalnia a 13 milliárd eurót és kamatait, most azonban, hogy már nemcsak Dublin fellebbez, hanem az Apple is, igen valószínű, hogy egy évekig tartó pereskedés kezdődik (a CJEU a második legmagasabb fokozatú bíróság az EU-ban). A folyamatot bonyolíthatja, hogy az uniós biztos most alkut kínál: lehet, hogy nem is az íreknek kellene megkapniuk a teljes összeget – mondta Vestager az Irish Independentnek –, mert az Apple azt is választhatja, hogy írországi vállalatainak profitjából egy nagyobb összeget otthon számol el kutatás-fejlesztésre. Az is lehet, hogy más uniós országok is benyújtják majd igényüket a 13 milliárd euró egy részére – figyelmeztetett a biztos –, hiszen az Apple a náluk keletkezett nyereséget is ír vállalataihoz terelte.