Laza marad a monetáris politika

Nem változtatott a 0,9 százalékos alapkamatán – és a többi rátán sem – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, ugyanakkor a jövő év első negyedévének a végére 750 milliárd forintra csökkenti a 3 hónapos irányadó eszközben elhelyezhető pénzt, ami további nem hagyományos monetáris lazítást jelent. Az idei év végén 900 milliárdos a keret. A monetáris tanács várakozása szerint az eddigi, fokozatos lépések sorába illeszkedő döntés további minimum 100-200 milliárd forint kiszorítását jelenti a betéti eszközből – olvasható a közleményükben, ami szakértők szerint tartósan alacsony Bubor-kamatokat és kincstárjegyhozamokat eredményezhet.

Az MNB a friss inflációs jelentés tükrében hozta meg a döntést, amely szerint a gazdasági növekedés és az infláció is fokozatosan emelkedik. Az idei évben 0,4 százalékos infláció mellett 2,8 százalékkal nőhet a GDP – utóbbi igen meglepő annak tükrében, hogy szinte minden gazdasági elemző 2-2,2 százalékos növekedéssel számol. A jegybank GDP-ábráján látszik, hogy a Központi Statisztikai Hivatal eddig közölt számainak felülvizsgálatát várja. A hivatal adatai alapján az idei első három negyedévben nyers adatok szerint 2,1, naptárhatással igazítva 1,9 százalékkal nőtt a GDP. Az MNB-nél úgy vélik, hogy az eddigi növekedési adatokat felfelé fogja korrigálni a statisztikai hivatal, és így jön össze az éves átlagos 2,8 százalékos növekedés.

Az MNB szerint jövőre 2,4 százalékra emelkedhet az infláció, ami 3,6 százalékos GDP-növekedéssel párosul. Ez az előrejelzés már inkább összhangban van az elemzői várakozásokkal, igaz, több szakértő úgy véli, hogy a jelentős béremelések hatására akár gyorsabb infláció is lehet, és 2018-nál hamarabb elérhetjük a jegybank 3 százalékos célját. Ez azonban – úgy tűnik – a monetáris tanács szerint nem túl valószínű, hiszen a kamatdöntés után kiadott közlemény a laza kondíciók fenntartására hajló, „galamb” hangvételű volt. „Amennyiben a későbbiekben az inflációs cél elérése indokolja, a monetáris tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával” – írja a tanács.

Oszlay András, a TakarékBank elemzője hangsúlyozta, az MNB előrejelzése szerint az infláció 2018 első felében megközelítheti a jegybank középtávú, 3 százalékos célját. „Ez előtt az időpont előtt nem számítunk arra, hogy az MNB a monetáris kondíciók szigorításába kezdene” – hangsúlyozta Oszlay. Az alapkamatot tartósan 0,9 százalékon tarthatják. Kiss Mónika, az Equilor elemzője arra számít, hogy a nem hagyományos eszköztárral operálhat az MNB. Úgy véli, jó eséllyel átalakul majd a monetáris politika keretrendszere, és arra számít, hogy a három hónapos betétet az év közepére teljes mértékben felválthatja egy aktív oldali, az Európai Központi Bankhoz hasonló hitelezési eszköz.