Visszatérés a trendhez

A „magas nyomású gazdaság” segíthet a világgazdasági válság által ejtett sebek begyógyításában, és ezáltal visszatérhet a növekedés a válság előtti trendjéhez – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a jegybank növekedési jelentésének bemutatóján. A krízis után a gazdaságok növekedése lelassult szerte a világon, bár a jegybankok mindent megtettek az élénkítés érdekében. Most a költségvetési politikán van a sor. A jelentés alapján Magyarországon is a „magas nyomású gazdaság” elérése lehet a helyes út a gyorsabb gazdasági növekedés felé.

Amikor a gazdaságpolitika az átlagosnál nagyobb keresleti nyomás alatt tartja a gazdaságot, akkor olyanokat is elkezdenek alkalmazni, akiket amúgy nem vennének fel a cégek – mondta Balatoni András. Egy magyar alumíniumüzembe például korábban még felvételi követelmény volt a centiméterről milliméterre való átváltás, most már azonban ezt sem kell tudni – hozott egy szemléletes példát a munkaerőpiaci helyzetre. A munkaerőhiány gyorsan emelkedő béreket, nagyobb beruházási rátát és több fejlesztést eredményez a cégek részéről. Ráadásul az alacsonyabban képzettek foglalkoztatása hozzájárul a humántőkéjük emeléséhez is.

Az MNB által körbejárt területeken tapasztalt folyamatok alapján azonban nagyon sok a tennivaló. A mikro-, kis- és közepes vállalatoknak csökkent leginkább a beruházási rátájuk Magyarországon a válság után, 2013-ban, a jegybank növekedési hitelprogramjának elindulása óta azonban fordulat látható. Balatoni András rámutatott, hogy már a válság előtt is nagyon súlyos növekedési problémák jellemezték ezt a szektort, és még most is képtelenek a szintugrásra, vagyis nem lesz a mikrocégből kisvállalat, a kicsiből közepes, a közepesből meg nagy.

Magyarországnak meg kell próbálnia áttérni a magas hozzáadott értékű termelésre, ami az MNB szerint a termelési lánc elején (kutatás-fejlesztés, tervezés, logisztika) és a végén (marketing, szolgáltatások) lehetséges. A legkisebb hozzáadott értéket éppen a szűken vett termelés, a gyártás jelenti, ezért nem feltétlenül ebben kellene versenyeznünk. A jegybank elemzése alapján ráadásul arra következtethetünk, hogy az elmúlt évek magas gazdasági növekedését hozó autóipari vállalatok termelésére nem alapozhatjuk a jövőnket: az autóipar hozzáadott értéke ugyanis az egyik legalacsonyabb az ipari termelésen belül Magyarországon.

A teljes feldolgozóipari export hazai hozzáadott értéke alig haladja meg a 40 százalékot, a legalacsonyabb a régióban. A szomszédos országokban 45–60 százalék között alakul, Németországban pedig 70 százalékos. Balatoni András szerint a negyedik ipari forradalomra – digitalizáció, big data stb. – reagálnunk kell, magas hozzáadott értékű termékeket kell gyártanunk, és ilyen szolgáltatásokat kell nyújtani. Többé nem versenyezhetünk az alacsony bérekkel, ez ugyanis agyelszíváshoz vezetett. Szerinte nem okoz versenyképességi hátrányt a jelentős béremelés, az lenne a baj, ha nem emelkednének a keresetek. Az alacsony kereset ugyanis egyrészt oka az elvándorlásnak, másrészt a magas hozzáadott értéket meg kell fizetni.

Virág Barnabás, a jegybank ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy az oktatásnak rugalmasságra kell felkészítenie a diákokat, akiknek informatikai ismeretekre lesz szükségük, a tudás jó részét pedig a munkahelyeken fogják elsajátítani. Mire azok a hatévesek, akik most iskolába indulnak, 20-23 évesek lesznek, kétharmaduk olyan állásban fog elhelyezkedni, amely ma még nem létezik.

Felnyomni a GDP-t

Ma 2,5-3 százalékos lehet a magyar gazdaság potenciális növekedése – válaszolta lapunk kérdésére Balatoni András, utalva arra, hogy végül olyan magasan lesz majd a trendnövekedés, ahová a „magas nyomású gazdaság” által el tudunk jutni. – Ha fent tudjuk tartani a következő öt évben a 3 százalék körüli növekedést, akkor e szintre zárkózik fel a potenciális GDP is – tette hozzá Virág Barnabás, hangsúlyozva, hogy az új ipari forradalom a termelékenységben okoz nagy változást rövid időn belül.