Nagy többletre jött az óriási költés

A vártnak megfelelően rekordtöbblettel zárt az államháztartás az elmúlt év harmadik negyedévében, jelentős mozgásteret adva a kormányzatnak. Ezt vélhetően a kabinet ki is használta, bár azt, hogy mennyire, csak péntek délelőtt lehet megtudni, amikor a nemzetgazdasági tárca nyilvánosságra hozza az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiányáról szóló számokat.

A KSH csütörtöki közlése szerint a harmadik negyedév végén 164 milliárd forintos, a GDP 0,6 százalékát kitevő többlettel zárt az államháztartás. Ez rekord: az uniós módszertan szerinti elszámolás bevezetése (1999) óta nem volt arra példa, hogy bármely negyedévben pozitív egyenleggel zárjon az államháztartás, arra pláne nem, hogy az év vége felé közeledve kumuláltan összejöjjön a szufficit. A harmadik negyedév önmagában is impozáns, a GDP 3,3 százalékát kitevő többlete bőven elegendő volt, hogy az első két negyedév nem túl magas hiányát felülírja – így várhatta kiemelten kedvező helyzetben az állam az utolsó negyedévet. A többletben leginkább a bérhez kapcsolt bevételek jelentősebb növekedésének volt szerepe – mind a harmadik negyedévben, mind az első kilenc hónapban 14 százalékkal emelkedtek a jövedelmek utáni bevételek, és 6-7 százalékkal a társadalombiztosítási hozzájárulások. Az áfabevételek érdemben nem változtak, ahogyan a kiadások is maradtak a tavalyi szinten. Ez utóbbinál két tételen látszik megtakarítás: a kamatkiadások 6 százalékkal csökkentek, míg sokkal (több mint 40 százalékkal) alacsonyabbak lettek a beruházásokra fordított összegek – ez az uniós ciklusváltás következménye.

A nemzetgazdasági tárca havi jelentései szerint októberben és novemberben is pozitívan zárt az államháztartás központi alrendszere, igaz, azt a jelentésekből már tudni lehet, hogy mindez az uniós módszertan szerinti számokban másként jelentkezhet. A bevételek egy jelentősebb része ugyanis olyan brüsszeli átutalás, amely a múlt évi uniós elszámolású hiányt javította, és nem az ideit. Az utolsó negyedév számaiban ráadásul már meg kell jelenniük azoknak a decemberi kiadásoknak is, amelyekről karácsony előtt döntött a kormányzat, több mint 300 milliárd forintot osztva szét egyházak, sportegyesületek, határon túli intézmények és civil szervezetek között.

A decemberi pénzforgalmi hiány a tárca várakozásai alapján akár az ezermilliárd forintot is elérhette, amiben az év végi uniós támogatási előlegek kifizetésének is döntő szerepe lehetett. (Ez nem jelenik meg az uniós elszámolású deficitben.) A Nemzetgazdasági Minisztérium legutóbb a teljes éves hiányszámot a GDP 2,1–2,3 százaléka közé tette, ami nagyobb az eredetileg tervezett 2 százaléknál. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter karácsony előtt lapunknak nyilatkozva úgy vélekedett: akár a hiánycél megtartása is elképzelhető. Sok függ például attól is, hogy a decemberi döntésekből végül mennyi valósul meg ténylegesen, valamint attól, hogy miként teljesítenek az állami vállalatok és az önkormányzatok.