Csökkent az államadósság
Az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2016-ban a GDP -1,3 százaléka (-444 milliárd forint) volt. 2016 negyedik negyedévében az államháztartás finanszírozási oldalról számított nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP -7,3 százalékát tette ki (-705 milliárd forintot).
2016 negyedik negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 594 milliárd forint volt. Eszköz oldalon jelentősen csökkent a jegybanknál és a hitelintézeteknél elhelyezett betétállomány. Az év végére tekintettel emelkedett az államháztartás más alszektorainak nyújtott rövid lejáratú hitelállomány, és kisebb mértékű részesedésvásárlás is történt.
Jelentősen növekedtek viszont a központi kormányzat egyéb követelései, ebben az önkormányzatok, a háztartások és a külföld voltak az érintett partnerszektorok. A kötelezettségek terén tranzakcióból fakadóan erőteljesen csökkent a hosszú lejáratú értékpapírállomány, ami elsősorban a külföldi tulajdonosokat érintette. Ezzel párhuzamosan kisebb mértékű nettó államkötvény-értékesítés is történt, elsősorban a háztartások felé.
Újabb lendületet vett a háztartások kincstárjegyvásárlása is, a rövid lejáratú értékpapírok állománya ennek ellenére csak kisebb mértékben növekedett, mivel a többi szektor esetében nettó visszavásárlás történt a központi kormányzat által. A hitelállomány nagysága érdemben nem változott, a rövid lejáratú hitelek növekedése és a hosszú lejáratú hitelállomány csökkenése ellensúlyozták egymást. Jelentős emelkedést mutatott viszont a központi kormányzat egyéb kötelezettségeinek állománya, amihez elsősorban az uniós támogatásokkal kapcsolatos tartozások növekedése járult hozzá.
A készpénz és a betétek állományának bővülése összefügg az év végét általában jellemző magasabb jövedelemkiáramlással, illetve az uniós támogatások kifizetésével. A háztartások befektetéseiben továbbra is az állampapír-vásárlásnak volt meghatározó szerepe. A nagyobb kereslet a rövid lejáratú papírok iránt mutatkozott, de a hosszú lejáratú államkötvények állománya is folyamatosan bővült tranzakcióból adódóan.
Ebben a negyedévben lényegében nem változott a háztartások befektetési jegyben lévő megtakarítása, bár a nem pénzpiaci befektetési jegyek állománya emelkedett tranzakcióból adódóan, ezt ellensúlyozta a pénzpiaci befektetési jegyek nettó eladása. A hitelintézeti kötvények esetében továbbra is a nettó eladás volt a jellemző, és csökkent a tőzsdei részvény portfólió is. A biztosítástechnikai tartalékokon belül a nyugdíjpénztári és az életbiztosítási díjtartalékok állománya is emelkedett a negyedik negyedévben.
A háztartások hitelállománya a negyedik negyedévben is bővült tranzakcióból adódóan. Az ingatlanhitelek esetében nettó hiteltörlesztés volt a jellemző, a fogyasztási és egyéb hitelek esetében azonban növekedett az állomány, döntően az egyéni vállalkozók növekvő hitelfelvétele miatt - írja az MNB.
Ahogy január 2-án a Világgazdaság is megírta, az idei harmadik negyedév végén 74,3 százalékos volt a GDP-arányos államadósság, az előző negyedév végi 75, illetve az egy évvel korábbi 77,5 százalék után.
