Csökkent az államadósság
Az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2016-ban a GDP -1,3 százaléka (-444 milliárd forint) volt. 2016 negyedik negyedévében az államháztartás finanszírozási oldalról számított nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP -7,3 százalékát tette ki (-705 milliárd forintot).
2016 negyedik negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 594 milliárd forint volt. Eszköz oldalon jelentősen csökkent a jegybanknál és a hitelintézeteknél elhelyezett betétállomány. Az év végére tekintettel emelkedett az államháztartás más alszektorainak nyújtott rövid lejáratú hitelállomány, és kisebb mértékű részesedésvásárlás is történt.
Jelentősen növekedtek viszont a központi kormányzat egyéb követelései, ebben az önkormányzatok, a háztartások és a külföld voltak az érintett partnerszektorok. A kötelezettségek terén tranzakcióból fakadóan erőteljesen csökkent a hosszú lejáratú értékpapírállomány, ami elsősorban a külföldi tulajdonosokat érintette. Ezzel párhuzamosan kisebb mértékű nettó államkötvény-értékesítés is történt, elsősorban a háztartások felé.
Újabb lendületet vett a háztartások kincstárjegyvásárlása is, a rövid lejáratú értékpapírok állománya ennek ellenére csak kisebb mértékben növekedett, mivel a többi szektor esetében nettó visszavásárlás történt a központi kormányzat által. A hitelállomány nagysága érdemben nem változott, a rövid lejáratú hitelek növekedése és a hosszú lejáratú hitelállomány csökkenése ellensúlyozták egymást. Jelentős emelkedést mutatott viszont a központi kormányzat egyéb kötelezettségeinek állománya, amihez elsősorban az uniós támogatásokkal kapcsolatos tartozások növekedése járult hozzá.
A készpénz és a betétek állományának bővülése összefügg az év végét általában jellemző magasabb jövedelemkiáramlással, illetve az uniós támogatások kifizetésével. A háztartások befektetéseiben továbbra is az állampapír-vásárlásnak volt meghatározó szerepe. A nagyobb kereslet a rövid lejáratú papírok iránt mutatkozott, de a hosszú lejáratú államkötvények állománya is folyamatosan bővült tranzakcióból adódóan.
Ebben a negyedévben lényegében nem változott a háztartások befektetési jegyben lévő megtakarítása, bár a nem pénzpiaci befektetési jegyek állománya emelkedett tranzakcióból adódóan, ezt ellensúlyozta a pénzpiaci befektetési jegyek nettó eladása. A hitelintézeti kötvények esetében továbbra is a nettó eladás volt a jellemző, és csökkent a tőzsdei részvény portfólió is. A biztosítástechnikai tartalékokon belül a nyugdíjpénztári és az életbiztosítási díjtartalékok állománya is emelkedett a negyedik negyedévben.
A háztartások hitelállománya a negyedik negyedévben is bővült tranzakcióból adódóan. Az ingatlanhitelek esetében nettó hiteltörlesztés volt a jellemző, a fogyasztási és egyéb hitelek esetében azonban növekedett az állomány, döntően az egyéni vállalkozók növekvő hitelfelvétele miatt - írja az MNB.
Ahogy január 2-án a Világgazdaság is megírta, az idei harmadik negyedév végén 74,3 százalékos volt a GDP-arányos államadósság, az előző negyedév végi 75, illetve az egy évvel korábbi 77,5 százalék után.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.