Felpöröghet a magyar gazdaság, de Románia ér be elsőként a célba
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA magánfogyasztás és a beruházások lehetnek a magyar gazdaság növekedésének a motorjai – derült ki az Európai Bizottság tegnap közzétett téli előrejelzéséből. A tavalyi 1,9 százalék után 2017-ben 3,5 százalékkal nőhet a bruttó hazai termék (GDP), amit 2018-ban 3,2 százalékos bővülés követhet. Ez a prognózis megfelel a legtöbb elemző várakozásának, ugyanakkor elmarad a kormányzat 4 százalék feletti prognózisától.
Az Európai Bizottság szerint a gazdasági növekedést fel fogja pörgetni, hogy ismét megindul az EU-források gyorsabb felhasználása. A tavalyi csaknem tízszázalékos csökkenés után idén ugyanekkora növekedés várható a beruházásokban. Az előrejelzés szerint a lakossági fogyasztás erős maradhat, amit a javuló bizalom is segít. Beindul a lakossági hitelezés, és a munkaerőpiaci folyamatok is kedvezőek maradnak. A tavalyi 5,2 százalék után idén 4,8 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta, ami jövőre még alacsonyabb, 4,5 százalékos lehet. A fogyasztói bizalom már a válság előtti szintre emelkedett, és a lakáspiacon is kedvező trend várható. A háztartások megtakarítási rátája csökkenhet, de továbbra is érdemben pozitív maradhat.
A bérek – a bizottság szerint – a munkaerőpiac feszessé válása miatt jelentősen nőni fognak idén és jövőre is. A munkaerőhiány már jelenleg is problémákat okoz az országban, különösen az ipar, az építőipar és a szolgáltatások területén. A jelentős béremelések és a fogyasztásnövekedés nyomán azonban az infláció is megjelenik. Míg az elmúlt években gyakorlatilag alig nőttek az árak, 2017-ben már 2,2, 2018-ban pedig 3,1 százalékos infláció várható – áll a jelentésben.
A kormányzati költségvetési lazítással együtt is a büdzsé deficitje a 3 százalékos uniós cél alatt maradhat. A prognózis szerint a hiány a tavalyi 1,8 százalék után az EU-s fejlesztési projektek hazai társfinanszírozásának növekedése, az emelkedő kiadások és az adócsökkentések miatt idén 2,4, jövőre pedig 2,5 százalék körül várható. Ugyanakkor a költségvetés strukturális egyenlege és ciklikusan igazított hiánya egyaránt 3 százalék fölé kerülhet, ami azt jelzi, hogy a tartósan alacsony hiányhoz intézkedéseket kellene tenni. A GDP-arányos államadósság csökkenő pályán maradhat: az idei év végére 72,4 százalék lehet a 2016-os 73,5-es várakozás után. A mérséklődés 2018-ban is fennmaradhat, 71 százalékhoz közeli adósságrátát prognosztizál a bizottság.
Gyorsabban növekedhet az eurózóna
Kissé élénkül az Európai Unió és az eurózóna gazdasága, de óriási lendületre nem lehet számítani az Európai Bizottság előrejelzése szerint. A tavalyi 1,7 százalékos GDP-növekedés után idén 1,6 százalékkal bővülhet az eurózóna gazdasága, 2018-ban pedig 1,8 százalékos növekedés következhet. Ez kissé gyorsabb ütem, mint amilyet a bizottság az őszi prognózisában feltételezett. Az előrejelzést azért vizsgálták felül, mert a múlt év második felében és az idei év elején jobban alakult a konjunktúra. Az EU a valutauniónál egy hajszálnyival gyorsabban bővülhet: a tavalyi 1,9 százalék után idén és jövőre is 1,8 százalékos növekedés várható.Az EU leggyorsabban, 4 százalék felett növekvő gazdasága Románia lehet idén, utána Luxemburg és Málta következhet. A negyedik helyre Magyarország került a 3,5 százalékos várható növekedéssel. A valutaunió legnagyobb gazdasága, Németország a tavalyi 1,9 százalék után lassabban, 1,6 százalékkal növekedhet. Ugyanakkor Franciaország a 2016-os 1,2 százalék után 1,4 százalékra gyorsulhat.
Az Európai Bizottság szerint az EU gazdasági növekedésének motorja a lakossági fogyasztás lehet, ami az egyre kedvezőbb munkaerőpiaci folyamatoknak és a béremeléseknek köszönhető. A tavalyi 10 százalék után 2017-ben 9,6 százalékra süllyedhet a munkanélküliségi ráta, jövőre pedig megközelíti a 9 százalékot az eurózónában – az EU-ban a tavalyi 8,5 százalékról jövőre 7,8 százalékra süllyed. Az infláció azonban egyre magasabb lesz: a tavalyi 0,2 százalékos drágulás után idén már 1,7 százalékkal, 2018-ban pedig 1,4-del nőhetnek a fogyasztói árak, ami visszafogja a reálbérek emelkedését. A beruházások kisebb mértékben, de szintén hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez.
A gazdasági növekedésre nézve kockázatot jelentenek egyebek között a német és a francia választások. A külső kereslettel kapcsolatban pedig bizonytalanságot jelent még a Brexit, valamint Donald Trump amerikai elnök gazdaságpolitikája. Mindezek miatt a vállalatok és a háztartások késleltethetik beruházási döntéseiket – leginkább az Egyesült Királyságban, de az EU többi tagállamában is. A globális kereslet növekedéséből azonban az eurózóna gazdasága is profitálhat.
A potenciális növekedés továbbra is alacsony lehet. A bizottság becslése szerint az eurózónában 1,2 százalékos, az EU egészében pedig 1,4 százalékos lehet a potenciális GDP-növekedés 2017-ben és 2018-ban egyaránt. A kibocsátási rés fokozatosan záródhat (vagyis a növekedés eléri a hosszú távú trendet), és 2018-ban teljesen megszűnhet mind a valutaunióban, mind az EU-ban. Az államadósság eközben az alacsony költségvetési hiány miatt csökkenhet.
Az EU leggyorsabban, 4 százalék felett növekvő gazdasága Románia lehet idén, utána Luxemburg és Málta következhet. A negyedik helyre Magyarország került a 3,5 százalékos várható növekedéssel. A valutaunió legnagyobb gazdasága, Németország a tavalyi 1,9 százalék után lassabban, 1,6 százalékkal növekedhet. Ugyanakkor Franciaország a 2016-os 1,2 százalék után 1,4 százalékra gyorsulhat.
Az Európai Bizottság szerint az EU gazdasági növekedésének motorja a lakossági fogyasztás lehet, ami az egyre kedvezőbb munkaerőpiaci folyamatoknak és a béremeléseknek köszönhető. A tavalyi 10 százalék után 2017-ben 9,6 százalékra süllyedhet a munkanélküliségi ráta, jövőre pedig megközelíti a 9 százalékot az eurózónában – az EU-ban a tavalyi 8,5 százalékról jövőre 7,8 százalékra süllyed. Az infláció azonban egyre magasabb lesz: a tavalyi 0,2 százalékos drágulás után idén már 1,7 százalékkal, 2018-ban pedig 1,4-del nőhetnek a fogyasztói árak, ami visszafogja a reálbérek emelkedését. A beruházások kisebb mértékben, de szintén hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez.
A gazdasági növekedésre nézve kockázatot jelentenek egyebek között a német és a francia választások. A külső kereslettel kapcsolatban pedig bizonytalanságot jelent még a Brexit, valamint Donald Trump amerikai elnök gazdaságpolitikája. Mindezek miatt a vállalatok és a háztartások késleltethetik beruházási döntéseiket – leginkább az Egyesült Királyságban, de az EU többi tagállamában is. A globális kereslet növekedéséből azonban az eurózóna gazdasága is profitálhat.
A potenciális növekedés továbbra is alacsony lehet. A bizottság becslése szerint az eurózónában 1,2 százalékos, az EU egészében pedig 1,4 százalékos lehet a potenciális GDP-növekedés 2017-ben és 2018-ban egyaránt. A kibocsátási rés fokozatosan záródhat (vagyis a növekedés eléri a hosszú távú trendet), és 2018-ban teljesen megszűnhet mind a valutaunióban, mind az EU-ban. Az államadósság eközben az alacsony költségvetési hiány miatt csökkenhet. -->
