Potom áron jutnak mesés vagyonokhoz

Spekulánsok, kisbefektetők és külföldi befektetési alapok lepték el a romániai apróhirdetési piacot, ahol az úgynevezett kárpótlási pontokért folyik a vérre menő küzdelem. Az ügyeskedők 60-80 százalékos diszkonttal vásárolják fel a lakosságtól az Ingatlanvagyon-visszaszolgáltatási Ügynökség (ANRP) által kibocsátott pontokat, amelyeket később névértéken válthatnak be állami ingatlanok vásárlásakor. Néhány évvel ezelőtt hasonló folyamat zajlott le a kárpótlási alap (Fondul Proprietatea FP) részvényeivel is, ami végül oda vezetett, hogy az azóta tőzsdére vitt alap részvényeinek többsége – és ezáltal az állami vagyon egy jelentős része – potom áron külföldiek kezébe került.

A román kormány még 2007-ben azért hozta létre az állami vállalatok részesedéseivel feltőkésített FP-t, hogy kárpótolják azokat a személyeket, akiknek az ingatlanjait a szocializmus időszaka alatt államosították, ám a vagyontárgy visszaadása már nem volt lehetséges. Az alapot értékes állami, leginkább energetikai vállalatok részesedéseivel tőkesítették fel, jelenleg is 73 százalékos súllyal szerepelnek a portfólióban gáz- és olajipari, valamint áramszolgáltató cégek. A kárpótlási jegyekkel rendszeres kereskedés folyt, a vásárlók rendszerint újságban feladott apróhirdetések útján találtak eladókra, a megvásárolt papírokat azután a tőzsde elszámolóháza regisztrálta. Mire az alap 2011 januárjában tőzsdére került, a részvények nagy része már külföldi alapoknál pihent, ma a Franklin Templeton által kezelt, 1,3 milliárd euró kapitalizációjú FP 33,9 százaléka a New York-i BNY Mellonnál, 45 százaléka pedig külföldi intézményi befektetőknél van.

A restitúciós folyamat korántsem zárult le, több tízezren vártak továbbra is kárpótlásra, és az egyre fokozódó uniós nyomás miatt a bukaresti vezetés lépéskényszerbe került. A forráshiánnyal küzdő román állam 2013-ban pontrendszert vezetett be, ami úgy működik, hogy a kárpótlásra jogosult személy az adott ingatlan értékének megfelelő pontokat kap az ANRP-től, amelyeket később állami tulajdonban lévő földterületek vásárlásakor használhat fel. Az eredeti ütemterv szerint még 2016 elején elindultak volna az árverések, az értékesítésre szánt területek felmérése azonban nem történt meg, így a határidő 2018-ra tolódott. Idén január elsejétől az ANRP-pontokat értékesíteni is lehet az államnak, ám évente legfeljebb azok 20 százalékát, de legkevesebb 20 ezer lej (1 euró 4,5 lej) értékben, hogy a költségvetés is tartani tudja a lépést. Sokan belefáradtak a várakozásba, és interneten, apróhirdetéseken keresztül kínálták eladásra kárpótlási pontjaikat. Kezdetben helyi spekulánsok vásárolták a pontokat, az egylejes névérték 25-30 százalékán.

Az elmúlt időszakban a vásárlók között megjelentek külföldi intézményi befektetők, köztük például az Alpha Quest, az árak emelkedni kezdtek, de még így sem haladják meg a 0,45 lejt. Az interneten tucatszám lehet hirdetéseket találni, árakat azonban csak telefonos egyeztetés után lehet megtudni. Arról nincsenek központosított adatok, hogy kárpótlás jogcímén eddig mekkora összeget fizetett ki a román állam, egyes források szerint az FP 13,5 milliárd lejt osztott szét 2013 és 2016 között, és 2,2 milliárd lej értékű kárpótlási pont került a lakossághoz. Az ANRP-nél ugyanakkor további 40 ezer kárpótlási kérelem lehet, és miután átlagosan a követelések negyedét hagyják csak jóvá, akkor is további 3-3,5 milliárd ANRP-pont kerülhet a piacra.