Harcban a legjobbakkal

Ahogy a profi futballban, úgy a kézilabdában is szoros összefüggésben áll a csapatok pályán nyújtott produkciója és az azokat működtető klubok gazdasági teljesítménye: amennyit egy sportegyesület hároméves átlagban bérekre tud fordítani, azzal arányos eredményt ér el. Labdarúgásban nagyjából 6 milliárd forintos éves költségvetés az a szint, amely háromból kétszer elegendő lehet a Bajnokok Ligája csoportkörébe jutáshoz, 10 milliárd forintos büdzsével pedig az egyenes kieséses szakasz is megalapozott célkitűzés. Kézilabdában ennél jóval szerényebb kasszával is figyelemre méltó nemzetközi eredményeket lehet elérni.

A világ legtehetősebb kézilabdaklubja, a Qatar Sports Investments tulajdonában álló Paris Saint-Germain 17,4 millió euróból, azaz 5,4 milliárd forintból gazdálkodik évente, és olyan sztárjátékosokat tudhat soraiban, mint Mikkel Hansen, Uwe Gensheimer vagy Nikola Karabatic. Hatalmasok a különbségek, összehasonlításképpen a 14 csapatos francia bajnokságban a második legtőkeerősebb Montpellier-nek 7,2, a harmadik Nantes-nak pedig 4,9 millió eurója van. A Barcelona még ennél is jobban kiemelkedik a spanyol élvonalból a maga 8 millió eurós költségvetésével, a 16-ból 11 együttes hat számjegyű összegből kénytelen gazdálkodni. A német Bundesliga pénzügyileg és szakmailag is Európa első számú topligája, de a PSG nyomába az ottani leggazdagabb THW Kiel sem léphet (9,5 millió euró), azt pedig a Flensburg (6,5) és a Löwen (5,7) követi a sorban.

A dán válogatott Mikkel Hansené a legmagasabb ismert fizetés a kézilabda világában, 80 ezer euró, azaz 24,8 millió forint havonta, itthon a legnagyobb sztárok is ennek legfeljebb a felét-harmadát vihetik haza. A legnagyobb átigazolási díj a sportágon belül pedig a szerb származású, francia válogatott Nikola Karabatic nevéhez fűződik: 2015 nyarán 2 millió euróért tért vissza a Barcelonától Párizsba a világklasszis balátlövő.

Férfi kézilabdában a magyar élcsapatok is versenyképesek, a legutóbbi – 2015-ös – céges beszámolók alapján a Telekom Veszprém 2,7 milliárd forintból gazdálkodhat, a Mol-Pick Szeged pedig 1,3 milliárdból, azóta azonban a Szerencsejáték Zrt. támogatásának köszönhetően tovább javulhatott a helyzet. A 14 férfi és 12 női profi klub szabadon maradt reklám- és marketingjogait, valamint a Magyar Kézilabda Szövetség reklámjogait értékesítették az állami játékszervezőnek, a megállapodás 3,26 milliárd forintról szól.

A pénzosztásnál fontos szempont volt, hogy a kluboknak ne legyen adósságuk, foglalkozzanak kiemelten az utánpótlással, szükség esetén pedig fejlesszék az infrastruktúrát, és ne fizetésemelésre költsenek. Ebből a kalapból a veszprémieknek és a szegedieknek is jutott 600-600 millió forint, de a klubok büdzséjében a társaságiadó-felajánlásokból (TAO) származó bevétel például nem releváns, mert abból a felnőtt keret nem részesül, csak az utánpótláscsapatok.

Az évente 60-70 milliárd forintos tao-tortának úgy a fele a labdarúgásé, a nálunk és Európában is második legnépszerűbb kézilabda 20 százalékot kap, a keret fennmaradó részén egyenlő arányban osztozik a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong. A kézilabdaklubok bevételeinek általában csak az 5-10 százaléka származik jegy- és bérletértékesítésből, vagyis az állami-önkormányzati támogatás és a szponzori bevételek a mérv­adóak.

A nőknél a kétszeres BL-győztes Győri Audi ETO a céges beszámoló szerint mintegy 1,3 milliárd forintból dolgozik szezononként, az FTC-Rail Cargo Hungaria pedig azt közölte lapunkkal, hogy a költségvetése 600-ról 700 millió forintra hízott. Mindkét zöld-fehér klub egyetlen lépésre van a Bajnokok Ligájában a hazai rendezésű négyes döntőtől, a negyeddöntőben Görbicz Anitáékra a francia Metz, Szucsánszki Zitáékra pedig a román CSM Bucuresti vár. A final fournak sorozatban negyedszer a budapesti Papp László Budapest Sportaréna ad otthont, a május 6–7-i sporteseményre négy kategóriában lehet jegyet kapni 10 és 40 ezer forint közötti áron. A 2003-ban átadott aréna 40 milliárd forintos beruházás volt, a befogadóképessége 12 500 fő.

Ugyanígy bevett BL-helyszín a férfiaknál a 19 500 férőhelyes Lanxess Arena Kölnben, amely 153 millió euróba került, és 1996-ban nyílt meg. A Nagy László vezette – tavaly és tavalyelőtt is döntős – Veszprémnek és a Balogh Zsolttal felálló Szegednek addig azonban még két akadályt kell vennie, a nyolcaddöntőben a horvát PPD Zagreb, illetve a dán Silkeborg lesz az ellenfél.