[caption id="" align="alignleft" width="600"]
Fotó: MW[/caption]A térségben jelenleg a legnagyobb bányászati tevékenységet az Eldorado Gold társaság folytatja. A cég nemrég bejelentette, hogy idén húszmillió dollárt fordít az Erdélyi-érchegységben fekvő Felsőcsertésre tervezett színesfémbányájának kiépítésére, a 45 millió tonna érc és 80 tonna arany kinyeréséhez szükséges engedélyek beszerzésére. Becslések szerint az arany- és ezüstlelőhely értéke meghaladja a hárommilliárd dollárt. Az Eldorado Gold már két évvel ezelőtt nekilátott volna a kitermelésnek, ám zöldszervezetek keresete nyomán a hazai bíróság felfüggesztette az építkezési és környezetvédelmi engedélyének érvényességét.
Közben Európa egyik legnagyobb nyílt színi színesfémbányáját igyekszik létrehozni a Hunyad megyei, becslések szerint kétszáz tonna aranyat és 630 ezer tonna rezet tartalmazó Rovinán a szintén kanadai Euro Sun Mining. A vállalat kitermelési engedélyt kapott a színesfémekben ugyancsak gazdag stanizsai bányamezőre is. Hiába viszont a kanadai cégek lendülete, a végső döntés a román államtól függ.
E téren intő jel a verespataki bányaterv, amely azután került holtvágányra, hogy a bukaresti parlament 2014-ben elutasította a beruházást elősegítő törvénytervezetet. A kanadai Gabriel Resources Európa legnagyobb külszíni színesfémbányáját próbálta engedélyeztetni a Fehér megyei településen, ahol ciántechnológiával akart 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt kitermelni. A bányaterv elutasítása után a cég tetemes veszteséget könyvelt el (2015-ben például 300 millió dollárt), majd elküldte alkalmazottainak többségét. Mint kiszivárgott, a Gabriel négymilliárd dolláros kártérítési igényt támasztott a román állammal szemben. Szakértők attól tartanak, hogy Verespatak esete követendő példaként szolgál majd a többi kanadai társaság számára is romániai bányatervük meghiúsulása esetén.
