A maginflációs ráta fokozatosan emelkedik, melyet elsősorban a jövedelmek növekedésének hatására bővülő lakossági fogyasztás magyaráz, amely 2017-ben 5,1 százalékkal bővül.
"Előrejelzésünk alapján az infláció 2018 első felétől éri el fenntarthatóan a 3 százalékos inflációs célt" - közölte az MNB.
[caption id="" align="alignleft" width="600"]
Magyar Nemzeti Bank (MNB) Fotó: Reviczky Zsolt[/caption]A MNB rövid távú előrejelzése alapján márciusban folytatódik az árindex átmeneti emelkedése, melyet alapvetően a feldolgozott élelmiszerek árindexe magyaráz. A tavaszi és a nyári hónapokban ugyanakkor mérséklődik az infláció, döntően bázishatásokhoz köthetően. Az árak növekedési üteme 2018 első felétől éri el fenntarthatóan a jegybanki 3 százalékos inflációs célt.
"Legfontosabb külkereskedelmi partnerünk, az eurózóna inflációja esetében a korábbiaknál magasabb inflációs pályára számítunk, melyhez alapvetően a nyersanyagárak év eleji emelkedése járul hozzá" - közölte az MNB.
Előretekintve az olajárak számottevő mértékű változása nem prognosztizálható. Az Európai Központi Bank legfrissebb előrejelzése alapján az eurozóna inflációja az idei év eleji emelkedés ellenére mind 2017-ben, mind 2018-ban a középtávú inflációs cél alatt alakul (1,7 és 1,6 százalék) - mondták.
Felfuthatnak a lakossági beruházások
A háztartások beruházási aktivitásának emelkedését a stabil munkaerőpiaci kilátások, a javuló jövedelmi folyamatok, továbbá az otthonteremtési program keresletösztönző hatása támogatja - írja az MNB.
Magas munkaerő-kereslet
A versenyszféra továbbra is magas munkaerő-kereslete, valamint a feszes a bérdinamika erősödését okozza, amihez a jelentős minimálbér- és garantált bérminimum–emelések is érdemben hozzájárulnak. Összességében a versenyszféra nominális bérdinamikája az elmúlt években tapasztaltnál erőteljesebben alakul majd - jelentik.
Jó évre számíthatnak a KKV-k
A bérek és a kereslet dinamikus emelkedése a vállalati beruházások oldalán is pozitív visszacsatolást indít el, emellett az alacsony kamatkörnyezet érdemben ösztönzi a beruházási aktivitást. Mindemellett a piaci alapú hitelezés ösztönzését szolgáló jegybanki lépések és a bankadó fokozatos kivezetése is támogatják a hitelállomány bővülését. Így az MNB a keresleti kilátások javulásával párhuzamosan a vállalati beruházások élénkülésére számít. Előrejelzésük szerint a kis- és közepes vállalatok hitelállományának növekedése a fenntartható 5–10 százalékos sávban alakul.
A nyugdíjasok jobban megérzik az inflációt
Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, eltérően érintette az infláció a lakosság egyes csoportjait tavaly is. A fogyasztói árak emelkedése leginkább az egyébként is kedvezőtlen jövedelmi helyzetben lévőket érintette, akik 0,7 százalékos drágulást tapasztaltak. A közepes jövedelműek az átlagossal megegyező, 0,4 százalékos inflációt, míg a jól keresők félszázalékos drágulást érzékelhettek – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzéséből.
Jól jártak még az aktív, illetve a három vagy több gyerekes háztartások, amelyeknél 0,3 százalékos áremelkedési ütemet mértek. Tavaly a reálkeresetek 7 százalék felett nőttek, az inflációt minden jövedelemkategóriában meghaladva. A nyugdíjasok az egyik legmagasabb, 0,6 százalékos drágulást tapasztalták.
