Varga Mihály kérdésekre válaszolva kifejtette: indokolatlannak tartja a novemberi nyugdíjkorrekció előrehozatalát, szerinte az első fél év után lehet erről döntést hozni, akkor lehet az inflációs adatokat értékelni - mondta a miniszter azzal kapcsolatban, hogy nyugdíjas szervezetek egy korábbi, májusi nyugdíjkorrekciót kértek.
[caption id="" align="aligncenter" width="600"]
Kép: AFP[/caption]
Az idei esztendőre 1,6 százalékos inflációval kalkulált korábban a kormány, így januárban ennek megfelelő mértékű valósult meg. A Világgazdaságnak nyilatkozó szakértők szerint márciusban érheti el az idei csúcsát az inflációs ráta, majd pedig áprilistól mérséklődhet a pénzromlás üteme, azonban egész évben 2 százalék felett maradhat.
A fogyasztói árak emelkedése ráadásul eltérően érinti az egyes társadalmi csoportokat: tavaly a nyugdíjasok az egyik legmagasabb, 0,6 százalékos drágulást tapasztalták. Leginkább az egyébként is kedvezőtlen jövedelmi helyzetben lévőket hozta nehéz helyzetbe a tavalyi drágulás. A közepes jövedelműek az átlagossal megegyező, 0,4 százalékos inflációt, míg a jól keresők félszázalékos drágulást érzékelhettek – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzéséből. Jól jártak még az aktív, illetve a három vagy több gyerekes háztartások, amelyeknél 0,3 százalékos áremelkedési ütemet mértek. Tavaly a reálkeresetek 7 százalék felett nőttek, az inflációt minden jövedelemkategóriában meghaladva.
