Nem könnyű a külpiaci környezet, az elmúlt évek után azonban kedvező jelek láthatóak. „Elindult egy amerikai-orosz közeledés, hogy mennyire lesz baráti a viszony, azt még nem látni, csak azt, hogy változás állt be” – mondta Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese a Világgazdaság „Gazdasági kilátások és lehetőségek” című konferenciáján. „Az Unión belül Brexit borzolja a kedélyeket, úgy érzem, van egy kis pánik-üzemmód a briteknél, de ők már elkezdték a tárgyalásokat - pedig a hivatalos értesítés még nem érkezett meg a kilépésről” – mondta.
„Komoly azonban a migrációs válság által ránk osztott feladat is” - hangsúlyozta Szabó László, aki hozzátette, Olaszországban részben ennek következtében láthattunk nemrég egy büntető jellegű választást, de a francia választás is érdekes lesz. A Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese szerint Franciaország és Németország is keresi az új egyensúlyt a változóban lévő erőviszonyok közepette. „Ha távolabbra tekintünk,Kína továbbra is expanzióban van, a 6,5 százalékos növekedés nem kevés – tehát érdekes dinamikát jelent ez.” Hozzátette: „egyre jobb minőségűek a kínai áruk, hosszú évek óta az iPhone-t is ott gyártják”. Szabó kiemelte: „a technológia ott van a kezükben – és ők nem szégyenlősek, ha szellemi tulajdonról van szó.
„A közel 12 százalékos volt, a behozatal és kivitel közötti 5 milliárd eurós különbség nem volt rossz, de ezt meg tudtuk haladni . A világgazdasági válságból mi is rosszul jöttünk ki – de a görögökkel ellentétben visszafizettük az IMF-nek az adósságot és nem vettünk fel további hiteleket.” Szabó szerint habár a kormány a 27 százalékra növelt áfával nagy terhet rótt a fogyasztókra, de ez fokozatosan enyhül. Magyarországon eközben létrejött az EU legrugalmasabb munka törvénykönyve, a 15 százalékos egykulcsos személyi jövedelem és EU legalacsonyabb – 9 százalékos- társasági adóval működő adórendszere. Elkezdődött a minimálbérek és a szakmunkásbérek emelkedése, a reálbérek növekedtek, a kiskereskedelmi forgalom növekszik – tehát a gazdasági növekedésnek immár az egyének szintjén is van haszna” – összegezte Szabó.
A szakember szerint gazdasági diplomácia továbbra is fontos, abban a törekvésünkben, hogy ne múljuk alul versenytársainkat. Érdekessé kell válnunk a befektetők számára, mert anélkül nem kötnek velünk üzletet, hogy ha nem hagyjuk ott a lábnyomunkat például a kultúrdiplomáciában. Éppen ezért, ez szintén a prioritások része, és vannak is kiemelkedő eredmények: például kétszer egymás után is Oscar-díjat kaptunk. „Sokan irigylik tőlünk, hogy van egy saját exportösztönző bankunk, az Eximbank” – mondta Szabó László. A keleti és a déli nyitást sokan kudarcnak vélik, de azok, akik ezt elemzik, azok nem látják át a külgazdaságot. Évek kellenek ahhoz, hogy sikereket érjünk el. Egy százalékot nőtt a keleti nyitás után az exportunk – ez mindenképpen pozitívum. A déli nyitást 2015-ben hirdettük meg :„sikernek érzékelem, hogy Magyarország méretéhez képest jelentős gazdasági képviselettel rendelkezik. Újabb tizenöt képviseletet nyitottunk az utóbbi időben” – mondta.
2016 a rekordok éve volt: 93 milliárd euró értéket ért el az az importban 83 milliárd eurót értünk el. A külkereskedelmi többletünk így 10 milliárd euró volt, míg az export 3,1 százalékkal, az 1,7 százalékkal nőtt. Ugyanakkor ez az eredmény nem jöhetett volna létre a tudatos exportösztönzés nélkül: hatalmas segítséget jelent a magyar cégek exporttörekvéseiben a HIPA létrehozása. A HIPA 2016-ban 2015-höz képest hat százalékos növekedést ért el a pozitív projektek számában, 131 százalékos növekedést a befektetési volumenben és 36 százalékos növekedést a munkahelyek számában. „A HIPA a régió legjobb befektetési ügynöksége” – összegezte Szabó. Az exportámogatási rendszer sikerei egyébként is magukért beszélnek: az Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) partnereinek száma 1 év alatt 3500-ról 4200-ra bővült. Az Eximbank 892 kkv esetében, 435 millió forint értékű export létrejöttét segítette elő.
A magyar gazdaság jövőbeni teljesítménye azonban nagyban attól is függ, milyen rugalmasan tudunk reagálni az új technológiák jelentette kihívásokra. „Lassú folyamat lesz az ország automatizálása, de az elérhető munkaerő képzése folyamatos” - hangsúlyozta. „2018-ra minden magyar családnak legyen elérhető a szélessávú internetszolgáltatás, de azt tudni is kell használni – ezért fontos a digitális képzés. Természetesen az internetáfa csökkentése is hozzátesz majd ehhez” - emelte ki.
