BUX 38,644.57
-1.50%
BUMIX 3,853.23
+0.02%
CETOP20 1,945.79
-0.35%
OTP 8,530
-5.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.40%
+0.42%
ZWACK 17,450
+0.29%
0.00%
ANY 1,600
-0.62%
RABA 1,145
-1.72%
0.00%
-3.62%
-1.35%
+0.47%
0.00%
-5.14%
-1.90%
0.00%
-0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-2.24%
MOL 2,560
+2.24%
+0.77%
ALTEO 2,270
+3.18%
0.00%
+1.87%
EHEP 1,545
-3.13%
0.00%
+0.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.16%
-7.46%
0.00%
+0.96%
NUTEX 10.85
+2.36%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,700
+9.79%
+4.53%
NAP 1,188
-1.49%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Szlovénia miatt aggódik az IMF

A privatizáció felgyorsítását, valamint a nyugdíjrendszer, az egészségügy és a munkaügy reformját javasolta Szlovéniának Nikolaj Georgiev Kirov. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szlovéniai delegációvezetője a Reuters hírügynökségnek adott interjújában azzal érvelt, hogy a nyugat-balkáni ország csak ilyen módon érheti el költségvetési hiányának megszüntetését, és csökkentheti államadósságát. (Szlovénia mellett Ukrajnának is meggyűlt a baja a napokban a nemzetközi szervezettel.)

Az IMF becslése szerint Szlovénia idei költségvetési hiánya a GDP 1,3 százalékára csökkenhet a tavalyi 1,8 százalékról. Ám az elkövetkező esztendőkben az államháztartási hiány fokozatosan növekedhet, amennyiben a szükséges reformok elmaradnak – kongatta meg a vészharangot a delegációvezető.

Ljubljana azt tűzte ki célul, hogy 2020-ig ledolgozza költségvetési hiányát, majd pedig az államadósságot csökkentené a jelenlegi 80-ról a GDP 60 százaléka alá, amennyit az eurózónatagság tulajdonképpen engedélyez. A reformok és főleg a bankok eladása nélkül azonban az államadósság-ráta 75 százalék körül állandósulhat – figyelmeztetett Georgiev.

A lakossági fogyasztás felerősödésére és a vártnál nagyobb befektetésekre hivatkozva ugyanakkor az IMF 3 százalékra emelte a gazdaság 2017-es növekedésére vonatkozó előrejelzését, miután tavaly októberben még csak 1,8 százalékos ütemet prognosztizált. Rossz hír ugyanakkor, hogy az IMF szerint 2018-ban 2,3 százalékra lassul a növekedés. Szlovénia még mindig nem heverte ki, hogy a gazdasági válság után a nem teljesítő hitelek alatt roskadozó bankrendszerének életben tartására több mint 3 milliárd eurót kellett költenie.

Az állam a bankszektor 45 százalékát birtokolja, súlya a gazdaságban ma is meghaladja az 50 százalékot. Az államvezetés céljai között évek óta szerepel a nagy állami vállalatok privatizálása, még idén tőzsdére tervezik vinni a Nova Ljub­ljanska Banka 75 százalékát, amire Ljubljana még 2013-ban kezességet vállalt az Európai Bizottságnál, cserében azért, hogy engedélyezték a tőkeemelést. A szlovénok több reformintézkedést is terveznek – többek között emelnék a nyugdíjkorhatárt, és drasztikusan csökkentenék az egészségügyi kiadásokat –, ám ezek aligha valósulnak meg a jövő év közepén esedékes választásig.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek