Új korszakba léphet a közfoglalkoztatás

Indulhat a közfoglalkoztatási program reformja, miután a kormány elfogadta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) javaslatait. Lapunk úgy tudja, hogy az elmúlt hónapokban komoly csatározás folyt kormányzati berkekben, mivel a Belügyminisztérium – a program gazdájaként – sokáig keményen ellenállt a változtatásnak. Információink szerint végül sokat nyomott a latban, hogy a Miniszterelnökséget vezető Lázár János is a reform mellé állt. „Igazából nem volt kérdéses a kimenetel, mivel széles körű szakmai és politikai támogatottság sorakozott fel az elképzeléseink mögé” – mondta a Világgazdaságnak adott interjújában Simon Attila, az NGM munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára.

A 2011-ben bevezetett közfoglalkoztatási program évekig segített a munkaerőpiaci helyzeten, ám annak a célnak már kevésbé tudott megfelelni, hogy visszaterelje a leszakadók tömegeit a versenyszférába. Közben alapvetően megváltozott a munkaerőpiaci helyzet, és a több ágazatban is súlyosbodó munkaerőhiány miatt szükség lett minden hadra fogható emberre a versenyszektorban. Tavaly a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint összesen 138,6 ezer állást kínáltak a vállalatok, ebből csaknem 90 ezer betöltetlen maradt december végén, vagyis 2015-höz képest több mint 30 ezerrel nőtt a betöltetlen munkahelyek száma. (A valós hiány ráadásul ennél valószínűleg nagyobb, mivel sok cég nem jelenti be üres álláshelyeit.)

Így a kormány célja most már az, hogy a közfoglalkoztatottak számának fokozatos csökkentésével is biztosítsa a versenyszféra számára szükséges munkaerőt – hangsúlyozta pénteken Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A program idei 325 milliárd forintos büdzséjéből 40 milliárdot vonnak el, hogy gazdaságélénkítő és mobilitást könnyítő intézkedésekkel fokozatosan 150 ezerre csökkentsék a közfoglalkoztatottak létszámát a múlt év végén regisztrált 197 ezerről. Simon Attila szerint hosszabb távon 100-150 ezer embert szeretnének átterelni a versenyszféra munkahelyeire.

Az egyik legfontosabb változás, hogy 2018 nyarától három éven belül legfeljebb 12 hónapig lehet majd közfoglalkoztatotti státusban maradni. Ha valakit igazoltan, minden erőfeszítés ellenére sem sikerül versenypiaci elhelyezkedési lehetőséghez juttatni, akkor maradhat a közfoglalkoztatásban.

A szakképzettek csak akkor kerülhetnek be a rendszerbe, ha három próbálkozás után sem sikerül őket kiközvetíteni a nyílt munkaerőpiacra. A 25 év alatti fiatalokat ezentúl csak abban az esetben lehet bevonni a közfoglalkoztatásba, ha az uniós finanszírozású Ifjúsági garancia program nem kínál számukra más reális alternatívát, például képzést vagy munkalehetőséget a versenyszférában. Az említett 40 milliárd forint jelentős részét pedig olyan humánerőforrás-szolgáltatásokra (például mentorok, coachok, munkaerő-közvetítő szakemberek) szeretné a kormány költeni, amelyek támogatják az érintettek visszatérését a munkaerőpiacra – mondta lapunknak Simon Attila.