BUX 39,412.74
-0.51%
BUMIX 3,795.1
-0.11%
CETOP20 1,860.46
+1.28%
OTP 8,400
+0.55%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+5.12%
-0.57%
0.00%
ZWACK 18,300
-1.08%
0.00%
ANY 1,580
+1.28%
RABA 1,130
0.00%
0.00%
-1.19%
-1.92%
0.00%
OPUS 173.6
-2.91%
-5.46%
0.00%
0.00%
-2.21%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,926
-0.14%
DELTA 39.85
-0.37%
ALTEO 2,290
+1.78%
0.00%
-0.98%
EHEP 1,370
-3.86%
0.00%
-0.38%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-2.21%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+3.95%
-1.13%
-0.77%
0.00%
-1.38%
-0.40%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,700
0.00%
-3.02%
NAP 1,278
-0.16%
0.00%
+18.75%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Újabb feladatokat osztott a valutaalap Ukrajnának

Már az első negyedév vége előtt úgy fest, dugába dőlnek Ukrajna idei pozitív gazdasági várakozásai. Az IMF egyelőre nem utal, ami könnyen csődbe juttathatja az országot

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa nem tárgyalta március 20-i ülésén az Ukrajnának nyújtandó újabb egymilliárd dolláros hitelrészlet kiutalásának kérdését. Az indoklás az volt, hogy a kelet-ukrajnai területeket sújtó kereskedelmi bojkott miatt a kijevi kormánynak újra kell számolnia a makrogazdasági mutatókat. Emellett egy másik kérés is megfogalmazódott, ami kevesebb publicitást kapott. Az IMF azt kéri, hogy a jelenlegi pénzügyi ellenőrző szervek helyett hozzanak létre egy új pénzügyi nyomozói szolgálatot, amelytől azt remélik, hogy a működése politikamentes lesz. A törvények nagy mozgásteret kölcsönöznének az ellenőröknek, aminek az volna a célja, hogy feltárják az adóeltitkolást, ily módon is segítve a gazdaság kifehérítését. Andrij Novak, az Ukrán Közgazdászok Egyesületének vezetője kételkedik abban, hogy az ukrán politikai és gazdasági elit mellett létre lehetne hozni egy valóban független pénzügyi kontrollhatóságot.

Ukrán gazdasági szakértők nagyon rossz üzenetnek tartják, hogy az IMF pénz helyett csak feladatokat rótt Kijevre, számonkéri a nyugdíjreform folyamatos halasztását és a földpiac liberalizálását. Ukrajnának 2019-ig 12,5 milliárd dollár államadósságot kell kifizetnie, az IMF elutasítása ugyanakkor rossz jel a külföldi piacoknak, amelyek egyébként sem bíznak az országban. Ezt támasztja alá, hogy amíg a 2014-es euromajdanos fordulatig évi 6 milliárd dollárnyi külföldi tőke áramlott az országba, addig azóta átlagosan mindössze 700 millió dollár érkezik évente. Kijev az IMF-fel 2015-ben megkötött megállapodás értelmében eddig 7,7 milliárd dollárt hívott le, de ezzel együtt sem sikerült igazán stabilizálni a helyzetet, hiszen a hrivnya a dollárhoz mért 8-ról 27-re ugrott, az egy főre jutó GDP pedig 4030 dollárról 2115-re zsugorodott.

Olekszandr Ohrimenko kijevi pénzügyi szakértő szerint fennáll a veszélye annak, hogy az ország rövid időn belül csődközeli helyzetbe kerül, ami a hrivnya további jelentős gyengüléséhez és az infláció hirtelen megugrásához vezethet. Árulkodó tény, hogy alig pár hónap alatt 130 ezer ukrán kisvállalkozó adta vissza a hatósági engedélyét, amivel tovább nőtt az árnyékgazdaság. Ennek szintjét a jegybank már most is 40 százalékosra teszi, de független elemzők 70 százalékos arányról beszélnek. Senki nem tudja megmondani, mennyit bukhat Ukrajna a nacionalista-radikális elemek január végén elkezdett donbászi kereskedelmi blokádjával, amelynek a méretei azóta csak nőnek. Az ebből fakadóan fellépő szénhiány miatt rendkívüli helyzetet hirdettek az energetikai szektorban, a felkelők államosítottak legalább 40, eddig ukrán joghatóságú vállalatot, javarészt Rinat Ahmetovnak, az ország leggazdagabb oligarchájának az üzleti érdekeltségeit, aki a háború és a válság ellenére 2016-ban megduplázta, 2,3 milliárdról 4,6 milliárd dollárra növelte a vagyonát, már ha hinni lehet a Forbes magazinnak. A legvisszafogottabb jóslatok is minimum 2-3 milliárd dollárra teszik a blokád miatt Ukrajnát érő anyagi veszteséget.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek