Az új szabályozáshoz a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) és az Európai Unióban hatalmas várakozásokat fűznek az egyes adóhatóságok a tekintetben, hogy a cég- és adóstruktúrákra vonatkozóan a transzparenciákat jelentősen növelni fogja az új szabályozás, és hatékonyabban tudják feltérképezni az adóelkerülő stratégiákat – hangsúlyozta a Világgazdaságnak Helybély Judit, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere. Az adóhatóságok szerinte ennyire koncentráltan és átláthatóan eddig nem fértek hozzá azokhoz az információkhoz, amelyeket most majd a cégcsoportoknak kötelezően jelenteniük kell.
[caption id="" align="aligncenter" width="600"]
Kép: Shutterstock[/caption]
A parlament múlt héten tárgyalta azt a törvényjavaslatot, amely bezárhatja a kiskapukat a multik adóelkerülési gyakorlata előtt. A nagyvállalatok agresszív adótervezése, adóelkerülése – az EU becslése szerint – legalább évi 50-70 milliárd euróval károsítja a tagállamok költségvetését – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium, hozzátéve, hogy a tervezet megszavazásával mintegy 60 ország államkasszája védhető meg az adóbevétel-kieséstől.
Ez a gyakorlatban úgy néz majd ki, hogy jellemzően a vezető anyavállalat táblázatos formában nyilatkozik arról, hogy a multinacionális csoportnak hol vannak leányvállalatai, mi azoknak a főtevékenysége, valamint arról is, hogy ezekben az országokban mekkora volt például a cégcsoport tagjai által realizált bevétel, eredmény, adófizetési kötelezettség. Ezen információkat az érintett adóhatóságok megosztják egymással, így a magyar adóhatóság előtt is ismertek lesznek ezen adatok az ellenőrzésekre történő kiválasztás, illetve az ellenőrzések lefolytatása során is.
A multinacionális cégcsoportoknak a transzferárazás az egyik olyan eszközrendszere, amelyen keresztül adót tudnak tervezni, jövedelmet tudnak átcsoportosítani kedvező adóterhelésű lokációkra. Helybély elmondta, hogy az új szabályozással az adóhatóságok vizsgálódási szempontrendszerei is bővülnek, így könnyebben kiszűrhetők lesznek a „gyanús struktúrák” – az új információrendszerből ki fogják tudni tapogatni, hogy hol lehetnek olyan adóstruktúrák, amelyeket érdemes lehet megkapargatni a hazai ellenőrzések során. Ugyanakkor a multinacionális cégek is készültek a nagyobb transzparenciára: az elmúlt években volt idejük felülvizsgálni az adóstruktúrájukat, így Helybély szerint a hatóságok már nem fognak annyira kirívó dolgot látni, mint tíz évvel ezelőtt láthattak volna.
Vadász Iván szerint a a jelenleg beérkező adatmennyiséget sem tudja megfelelően feldolgozni, szerinte kell néhány év ahhoz, hogy letisztuljon a rendszer. „Már nem olyan könnyű offshore-ozni, mint korábban, de ez még nem halt ki teljesen, ehhez évek kellenek” – mondta az adószakértő.
Szuverén adópolitika
Miközben a parlament most ratifikálja az adóelkerülést megnehezítő OECD-jogszabályokat, jól látható, hogy a magyar kormány célja a szuverén adópolitika fenntartása. Sokak szerint épp a fenti szabályokkal megy szembe a társasági nyereségadó EU-ban legalacsonyabb, 9 százalékos kulcsa, s ugyancsak az adóelkerülési elvekkel ellentétes a növekedési adóhitel intézménye is – amely lehetőségekkel élve például a General Electric jelentős adót spórolt a francia Alstom erőművi és áramelosztó berendezéseket gyártó üzletágának magyar leányvállalatba integrálásával. A kormányzati érvek szerint a 9 százalékos adókulcs nem veszélyezteti a költségvetést. A növekedési adóhitelnél előzetesen több ezer céggel számoltak, ahol a megadott pótlékmentes részletfizetés a leggyorsabban növekvő cégeket segíti, beruházásra ösztönzi, ezáltal javítva a gazdasági növekedést.
