Tavaly 5,4 milliárd dollárt utaltak haza a vendégmunkások a hivatalos adatok szerint, de nem hivatalos becslések szerint ennél is több pénzt vihetnek haza külföldről.
Az ukrán gazdaság legnagyobb befektetői nem a külföldi hitelezők, hanem a saját állampolgárai. A kijevi jegybank számításai szerint tavaly 5,4 milliárd dollárt juttattak haza a vendégmunkások, ez a 2016-os büdzsé 20 százaléka és a 7 százaléka. Elemzők szerint ráadásul ez az 5,4 milliárd alábecsült összeg, a valóságban 8 milliárd USA-dollár feletti lehet az a pénzmennyiség, amely a vendégmunkások jóvoltából élénkíti az ukrán gazdaságot. Az ország határain túl dolgozók számát hivatalosan 5 millióra teszik, más becslések szerint 8 millió ukrán tartózkodhat külföldön. A vízummentesség életbelépése után a számuk még tovább nőhet.
[caption id="" align="alignleft" width="600"]
A hivatalos becsléseknél lényegesen nagyobb összeget küldhetnek haza Fotó: AFP[/caption]A többfrontos orosz–ukrán szembenállás ellenére tavaly a legtöbb pénz mégis Oroszországból vándorolt Ukrajnába. A nemzeti bank adatai alapján 900 millió dollár, ami 15,6 százalékkal, 200 millió USA-dollárral kevesebb a 2015-ös adatokhoz képest. Sáfár Miklós kárpátaljai származású, de Moszkvában élő pénzügyi menedzser szerint ennek az az egyik oka, hogy a rubel értéke csökkent, emiatt kevesebben jönnek már Oroszországba dolgozni. Az ukrán vendégmunkások száma viszont még így is 1 és 1,5 millió közöttire tehető – mondta a Világgazdaságnak. Azért nehéz pontosan megbecsülni a hazaküldött pénzek nagyságát, mert a két ország szembenállása miatt tavaly ősszel az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács tiltotta be az orosz pénzküldő rendszerek működését Ukrajnában, míg az idén tavasszal Oroszországban hoztak korlátozó intézkedéseket a nemzetközi pénzügyi operációs rendszerek ellen. Ennek következtében megnőtt a feketén hazajuttatott pénz mennyisége. Sáfár Miklós elmondta: cukorrépa-betakarítási időszakban a szezonális munkások havi kétezer dollárt is megkeresnek, de a hegesztők és a légi közlekedési iparban dolgozók bére a háromezret is eléri.
A vendégmunkáspiacon Oroszországot az Egyesült Államok követi 600 millió dollárral, ami 16,9 százalékos növekedés 2015-höz képest. Németország a harmadik 300 millióval, utána jön Nagy-Britannia 280 millióval, Ciprus 250 millióval, Olaszország 200 millióval, majd pedig Görögország következik 180 millióval. A legnagyobb növekedés Olaszországhoz kötődik (19,4 százalékos), de Görögországot leszámítva a többi felsorolt országból is több pénzt küldtek tavaly haza, mint az azt megelőző esztendőben. Az ukrán gazdaság vérkeringésébe ily módon bekerülő pénzek kétharmada egyébiránt Európából származik. A 2015-höz képest növekvő tendencia ellenére a tavalyi helyzet még így is jelentősen elmarad a rekordot jelentő 2013-as esztendőhöz képest, amikor 8,5 milliárd dollárt juttattak haza külföldről családjaiknak a vendégmunkások.
Olekszandr Ohrimenko kijevi pénzügyi elemző szerint a jegybanki kimutatás nem tükrözi a valós állapotot. Lengyelország például nem is szerepel a toplistán, noha ott egymilliónál is több ukrán dolgozik, s számuk folyamatosan növekszik az ottani könnyített munkavállalási lehetőségek miatt. Szerinte csak onnan évi másfél milliárd dollár vándorol haza. Csehországban szintén rengeteg ukrán dolgozik. Az elemző úgy látja, a vendégmunkások akár négyszer vagy ötször több pénzt forgatnak be az ukrán gazdaságba, mint a külföldi beruházók. Elsősorban nekik köszönhető a hrivnya árfolyamának viszonylagos stabilitása is. Azt is hibás becslésnek tartja, hogy a pénzek 80 százaléka legális csatornákon jut el Ukrajnába, ennél nagyobb lehet a feketén hazahozott arány. Ezt a véleményt osztja Sikula Jána, aki maga is évekig dolgozott Olaszországban házvezetőnőként. Mivel gyakran előfordult, hogy kirabolták őket, sokan félnek készpénzt küldeni, inkább odaadják a bankkártyájukat a családtagjaiknak.
