Megugrott a japán export

Dinamikusan bővült Japán exportja márciusban is, ami az elemzők szerint biztos előjele gazdasági fellendülésének. Félő, hogy az alacsony

infláció hiánya és Trump gazdaságpolitikája megakasztja a folyamatot.

Az elemzői prognózisokat messze meghaladó mértékben, a februári 11 százalékos növekedés után éves összevetésben 12 százalékkal bővült márciusban Japán kivitele, ami az elmúlt két év legjobb adatának számít – derül ki a szigetország pénzügyminisztériumának tegnap közzétett jelentéséből. Az import 15,8 százalékkal ugrott meg a tárgyidőszakban, a külkereskedelmi többlet a februári 813 milliárd jen után ugyan 615 milliárdra (5,64 milliárd dollár) csökkent, de ezt is pozitívan értékelték, mert az elemzők 6 százalékkal bővülő export mellett mindössze 576 milliárd jenre számítottak. A kivitel robusztus növekedése lendületet adhatott a GDP-nek az első negyedévben – véli az elemzők többsége –, ezzel megindulhat a gyakorlatilag három évtizede egy helyben topogó japán gazdaság növekedése. Ezt támasztja alá az is, hogy a Nemzetközi Valutaalap a napokban, elsősorban az export ugrásszerű növekedésében bízva, 1,2 százalékra emelte az idei évre vonatkozó GDP-előrejelzését. A sorok között olvasva azonban látszik, hogy a gazdaság igen bizonytalan lábakon áll. A kiugró külkereskedelmi adat nagyrészt az alacsony bázishatással magyarázható, ráadásul az export nagy része 11 milliárd dollár értékben Kínbába, 12 milliárd dollár értékben pedig az Egyesült Államokba irányult. A kínai gazdaság lassulása mellett aggasztó, hogy Japánnak az Egyesült Államokkal szemben jelentős külkereskedelmi többlete van, Trump protekcionista gazdaságpolitikája pedig borús jövőképet fest az exportőrök számára. A kivitelen belül az autóalkatrészek exportja 21,2 százalékkal ugrott meg éves összevetésben, ennek túlnyomó többsége az amerikai piacra irányult.

Az elmúlt időszakban némi élénkülést mutató japán gazdaság egyelőre kizárólag az exportra támaszkodhat, a belső fogyasztásban ugyanis nem látszik érdemi élénkülés, annak ellenére sem, hogy a Bank of Japan (BoJ) továbbra is hatalmas összegeket pumpál a piacokra. Aszó Taró pénzügyminiszter tegnap eloszlatta azon spekulációkat, amelyek szerint a jegybank utolsó fegyverként bevetné a helikopterpénzt, vagy közvetlenül szerepet vállalna az adósságcsökkentésben. A tárcavezető szerint ezzel a jegybank elveszítené függetlenségét és hitelességét is, ráadásul a fék nélküli pénznyomtatás hatására elszabadulna az infláció, aminek beláthatatlan következményei lehetnek a társadalomra nézve. Japán 1100 milliárd jenre rúgó központi költségvetési adósságának – amely GDP-arányosan meghaladja a 200 százalékot – már így is több mint 33 százaléka a jegybank kezébe került a kötvényvásárlások során. Aszó hangsúlyozta, hogy nincs gyors megoldás a gazdasági egyensúly megteremtésére és a fiskális reformra, és lehetséges, hogy a hatalmasra duzzadt adósságállomány csökkentése érdekében adókat kell emelni, csökkenteni kell az egészségügyi és szociális kiadásokat, és gyorsítani kell az inflációt. A pénzügyminiszter lát arra utaló jeleket, hogy a belső fogyasztás éledezik, ami az év második felében tovább pörgetheti a pénzromlás ütemét. A folyamat egyik legnagyobb ellensége maga a jen, amely ráadásul a bizalom megugrásával vagy egy kedvező makroadat esetén azonnal erősödni kezd. Piaci pletykák szerint a BoJ a jövő héten esedékes monetáris ülésén csökkenteni készül a 2018-ig tartó időszakra vonatkozó 1,5 százalékos inflációs előrejelzésén, ami közel kétszerese az elemzői konszenzusban megfogalmazott 0,8 százaléknak. Noha a jegybanki cél továbbra is két százalék, a jelenlegi érték pedig nulla, a monetáris tanács többsége úgy látja, nincs szükség további stimulusokra.