Tavaly történelmi mélységbe, 5 százalék közelébe süllyedt a munkanélküliségi ráta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Ha azonban az emberek véleményére kíváncsiak a statisztikusok – vagyis ha azt akarják megtudni, hogy munkanélkülinek tekinti-e magát a megkérdezett –, akkor máris 8 százalékra kúszik fel a ráta. A felmérésük definíciója szerint (nincs munkája, aktívan keres állást, és rendelkezésre áll a munkába álláshoz – ezt használja az ILO is) 2016-ban 235 ezer munkanélküli volt Magyarországon, ami 73 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. Ugyanakkor önbesorolás alapján 370 ezer embernek nem volt állása, vagyis ennyien tekintették magukat munkanélkülinek.
[caption id="" align="alignleft" width="595"]
Európai uniós átlagon a foglalkoztatási ráta Fotó: MW[/caption]A regisztrált álláskeresők száma a kettő között helyezkedett el, 314 ezren voltak. „A nyilvántartott álláskeresők száma kevésbé csökkent, mint a munkaerő-felmérésben az ILO-definíció szerinti munkanélkülieké, illetve az önbesorolás szerintieké. Valószínűleg azért, mert a közfoglalkoztatottak jelentős része az álláskereső munkanélküli és a foglalkoztatotti státusz között mozog” – vélekedett elemzésében a KSH. A közfoglalkoztatás jelentős szerepet játszik a foglalkoztatási adatokban, a tavaly mért 4 millió 352 ezer dolgozóból 221 ezer közmunkás volt, akik a foglalkoztatotti létszám 5 százalékát tették ki. Vagyis ha a közmunkásokat nem tekintjük foglalkoztatottnak – döntő többségük ugyanis vélhetően nem találna piaci munkahelyet –, akkor két számjegyű munkanélküliségi adatot láthatnánk, 400 ezer feletti állástalannal.
Az Európai Unióban a legrövidebb ideig, 90 napig járó, a mindenkori összegében maximált álláskeresési járulékban és segélyben havi átlagban 60 ezren részesültek – közölte a KSH. A 314 ezer regisztrált álláskereső felét (51 százalékát) jelentő ellátottak többsége az évek óta változatlan összegű, havi 22 800 forintos, foglalkoztatást helyettesítő támogatást kapta.
A foglalkoztatottak száma 141 ezerrel nőtt egy év alatt, amivel a 15–64 éves népességre számított foglalkoztatási ráta 66,5 százalékra javult. A tavalyi harmadik negyedévben a 15–64 évesekre számított foglalkoztatási ráta megegyezett az uniós átlaggal, a férfiaké 1,2 százalékponttal haladta meg, a nőké pedig mindössze 0,9 százalékponttal maradt el attól. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú népességre (a 25–54 évesekre) jellemző 82,6 százalékos foglalkoztatási aránnyal a tagországok legkedvezőbb mutatójú egyharmadához tartoztunk.
A 2010-hez viszonyított közel 620 ezer fős foglalkoztatotti létszámnövekményből 2016-ban az elsődleges összességében 66 százalékban részesült, 23 százalék jutott a közfoglalkoztatásra, míg 11 százalékot a külföldi munkahelyet megadók létszámának növekedése magyarázott – írta a KSH. Ebben a hatéves időszakban a foglalkoztatottság jellemzően az alkalmazottak körében bővült. Elemzők szerint a következő években tovább nőhet a foglalkoztatás, ugyanakkor ez egyre nehezebb, hiszen egyre több ágazatot sújt a munkaerőhiány.
