A cég elemzői szerint nem meglepő, hogy egyre több szó esik Magyarország potenciális növekedési szintjéről, illetve a kibocsátási résről – ami a tényleges és a potenciális növekedés közti különbség. Hivatalos adatokra hivatkozva azt írják, hogy a magyar gazdaság potenciális növekedési szintje éves szinten legalább 3 százalék, ami mellé a válság idején nagyra nyílt kibocsátási rés párosul. A Brüsszelnek megküldött 2017–2021-es konvergenciaprogram szerint 2018-ra zárulhat a kibocsátási rés – korábban az Európai Bizottság 2017-re 1 százalékos kibocsátási rést becsült Magyarországnak.
A bankcsoport közleménye megemlíti, hogy gyorsult ugyan a maginfláció, de annak a 2 százalékos szintje még mindig alacsony, bár jelzik, hogy a jelentős minimálbér-emelés miatt az első negyedévben két számjegyűre, 11 százalékra ugrott a keresetek emelkedésének üteme, ami könnyen az infláció emelkedéséhez vezethet. Hozzáteszik, hogy az első négyhavi 121,5 milliárdos hiány a nemzetgazdasági tárca terveinél is kedvezőbben alakult, szintje a tavalyi 144,9 milliárdos deficit alatt van. A Morgan Stanley szerint a 2,4 százalékos hiánycél kényelmesen teljesíthető.
Úgy vélik, hogy a jegybank nem fog változtatni a monetáris politikáján: amíg a makrogazdasági folyamatok ezt nem indokolják, addig az MNB megakadályozza a Bubor-kamatok emelkedését, s inkább később szigorít a monetáris kondíciókon, mintsem előbb.
