Az adóék nagysága eltér az egyes jövedelmi kategóriáknál, illetve a különböző kedvezmények igénybevétele is nagyban befolyásolja annak szintjét – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzéséből. Az adóéknek alapvetően kétféle mutatóját szokás használni. Az első az átlagos adóék, amely a teljes munkaerőköltség és a nettó kereset hányadosát jeleníti meg egy bizonyos jövedelmi szintnél. Empirikus tanulmányok szerint ez jelentős mértékben befolyásolja azt a munkakínálati döntést, hogy valaki dolgozik-e vagy sem (tehát a munkavállalás valószínűségét az extenzív határon). A másik mutató a marginális adóék, amely az egységnyi pluszmunkáért kapott jövedelemre rakódó többletadóterheket mutatja. A marginális adóék csökkenése a már munkaerőpiacon lévők többletmunkára vonatkozó munkakínálati döntéseire van erőteljesebb hatással. Ha a marginális adóék csökkenése miatt a többletjövedelem kisebb része kerül elvonásra, akkor a munkavállalóknak érdemes többet dolgozniuk, és így pluszjövedelmet szerezniük. Empirikus eredmények alapján az intenzív oldali rugalmasság elsősorban a magasabb jövedelmi kategóriákhoz tartozó munkavállalók esetén jelentősebb.
Magyarországon a munkát terhelő adók 2010 óta tartó csökkentése a 2016-ban elfogadott intézkedések révén 2017-ben és 2018-ban is folytatódik, ugyanis idén 5 százalékponttal, jövőre újabb 2 százalékponttal mérséklődik a szociális hozzájárulási kulcsa. Hazánkban jelentősen csökkent a munka adóterhelése, ugyanakkor az átlagos adóék szintje továbbra is magasnak nevezhető. Az OECD-országok átlagánál a magyar adóék 2016-ban 12 százalékponttal volt magasabb, míg a szociális hozzájárulási adó 2017-ben megvalósult és 2018-ban bekövetkező érdemi csökkentése összesen 3 százalékponttal mérsékli a magyar átlagos adóéket. A 7 százalékpontos adókulcscsökkentés ellenére azért csökken mindössze 3 százalékponttal az adóék szintje, mert a mutató számítási módjából eredően a nettó bért érintő intézkedések erősebb hatást gyakorolnak az adóék alakulására, mint a munkáltatói járulékok mérséklése. Magyarország esetében a mutató számításának ez a jellegzetessége úgy jelentkezik, hogy a munkáltatói terhek további 1 százalékpontos mérséklése 0,45 százalékponttal, míg a munkavállalói terhek ugyanilyen mértékű változtatása 0,82 százalékponttal csökkentené a jövő évi átlagos adóéket.
A marginális adóék, azaz az egységnyi többletmunkáért kapott jövedelem adóterhe érdemben csökkent a kétezres évek óta – állapította meg az MNB. Ez elsősorban az egykulcsos jövedelemadó bevezetéséből és az adójóváírás kivezetéséből fakadt. A marginális adóék csökkenése megfigyelhető az átlagbérnél és az a felett keresők esetében is. A csökkenéssel a magyar marginális adóék 2018-ra a regionális versenytársak értékeivel megegyező szintre, vagy akár azok alá kerülhet. Az elmúlt évben a magyar marginális adóék az átlagbért keresők esetében és a felett is alacsonyabb volt, mint Csehországban.
Az adóék mutatói minden esetben egy sokdimenziós jövedelmi helyzet egyetlen kiválasztott pontját képesek csak megjeleníteni. Az elmúlt években általánosan megfigyelhető tendencia volt Magyarországon, hogy a jövedelemadó-rendszer az alanyi jogon érvényesíthető adókedvezmények felől a célzott adócsökkentések irányába mozdult el, mint a Munkahelyvédelmi akcióterv és a családi adókedvezmény. A munkáltatói járulékok csökkentése ugyanis kisebb arányban csökkenti a bérköltséget, mint amennyivel a munkavállalói járulék vagy a személyi jövedelemadó csökkentése a nettó bért növeli a bruttó bér változatlansága mellett. A célzott adócsökkentések adóékekre gyakorolt csökkentő hatását a leggyakrabban használt mutatók nem minden esetben képesek megfelelően megragadni. Az OECD ugyan használ a gyermekek számát is figyelembe vevő mutatókat, ugyanakkor a munkaerőpiaci szempontból hátrányosan érintett munkavállalói csoportok adókedvezményét ez az intézmény sem veszi figyelembe az adóék kalkulálása során.
Az átlagos magyar adóék a célzott kedvezményeket is figyelembe véve az általános mutató szintjénél érdemben alacsonyabban alakul 2018-ban. A családi adókedvezményt évente hozzávetőleg 1,1 millióan érvényesítik, míg a Munkahelyvédelmi akcióterv keretében mintegy 900 ezren vesznek igénybe munkáltatói adókedvezményt, így mindkét intézkedés igen széles körben alkalmazott adóteher-csökkentést jelent – írta az MNB. A kétgyermekesek adókedvezménye 2018-ban havi 35 ezer forintra növekszik, így ennek a csoportnak az adóéke 2018-ban tovább mérséklődik. A háromgyermekesek adóéke az átlagbér 110 százalékán is mindössze az általános adóék fele.
Az adóék azt mutatja meg, hogy a munkáltató által fizetett teljes bérköltség mekkora hányadát vonják el adó- és járulékbevételek formájában. (Adóék = 1 − nettó jövedelem/munkaerőköltség)
