Szerinte méltatlanul keveset hallunk az építőipar sikereiről, helyette leginkább az ágazat problémáiról szólnak a hírek. Magyarországon nincs még egy olyan ágazat, amelyik egyik évről a másikra 30 százalékkal változik a kereslet – jelentette ki Koji László, hozzátéve, hogy idén 12 százalékos bővülést várnak az építőiparban.
Budapest és környéke tarol
A jelenlegi piaci boom főleg Közép-Magyarországra korlátozódik: a megépülő lakások 70 százaléka Budapesten és az agglomerációjában található. A mai magyar építőiparnak szerinte át kellene állnia arra, hogy legalább az országon belül mobil legyen.
Az építőiparban kitekintő költségvetésre lenne szükség, ugyanis az ágazatban tevékenykedő cégek másfél-kétéves projekteken dolgoznak – hangsúlyozta az ÉVOSZ elnöke. Kiemelte, hogy ráadásul a munkák jelentős részét a közmegrendelések teszik ki. Az építőipar szívesebben vállalkozik a közmegrendelések piacon, mint a magánszektorban – fogalmazott Koji László.
Nagy a lemaradás
A lakásépítésekről elmondta, hogy „tíz év lemaradását két év alatt nem lehet behozni”. Tíz évvel ezelőtt még több mint 40 ezer új lakás épült, onnan értük el a 7300-as mélypontot – tette hozzá. A recessziós években szerinte irreálisan alacsony árakon is vállalkoztak a cégek, miközben a vállalkozások költségei jelentősen megugrottak.
Négyéves ciklusok
Most egymást követően hiába ugyanazok a pártok alakíthattak kormányt, négyévente mégis mindig kitalálnak valamit, amin változtatni kell az építőiparban – mondta Koji László, aki szerint legutóbb több mint ötven olyan dolgot találtak, amin változtatni kell, holott a kkv-k már öt ilyen esetén is könnyen feladják. „A sok szabályváltozás nagyon nehézzé teszi a működésünket” – tette hozzá az ÉVOSZ elnöke.
Áfacsökkentés után
2019 után új szociális programra van, illetve lesz szükség a lakáspiacon, olyanra, amit Brüsszel is elfogad, mert jól látható, hogy most az 5 százalékos a legnagyobb húzóerő – vetette fel a kedvezményes áfa határidejének lejárta utáni időszak egyik lehetséges megoldását az ÉVOSZ elnöke. Majd a 2020 utáni időszakra utalva, a hajdani PPP konstrukciókhoz hasonlók felélesztését nevezte meg, mint működőképes megoldást.
200 milliárdra csökkent a lánctartozások összeg
Kérdésre válaszolva Koji László elmondta, hogy 2007 és 2013 között 400 milliárd forintot tettek ki a körbetartozások – vagy tartoztak valakinek, vagy valaki tartozott nekik. Ez az összeg azóta a felére csökkent, de ez még mindig egy óriási, 200 milliárdos összeg, aminek jelentős részét soha nem fogják megfizetni.
