Pontosabb adatok lesznek az agrárkamaránál

Megjelent a Magyar Közlönyben az agrárkamarai törvény módosítása, amelynek tervezete ellen korábban a kereskedők egy része tiltakozott. Kifogásolták, hogy a törvény erejével agrárkamarai tagok lettek – legalábbis azok a cégek, melyek tevékenységi körében a jogszabály által meghatározott, agrár- és élelmiszer-gazdasággal kapcsolatos címek is ott vannak –, s hogy tagdíjat kell fizetniük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának (NAK), amit sokan nem tettek meg. A kereskedői tiltakozás ellenére a jogszabályt úgy fogadta el az Országgyűlés, hogy az elmaradt tagdíj, pótlék és kamarai hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás, és maradt a tevékenységi körök alapján fennálló kötelező tagság is. A NAK fontosnak tartja tudni, hogy kik és milyen agrártevékenységet végeznek, ez alapján pedig mekkora is a piac. Agrárkamarai szakértők szerint sok cég vett fel agrártevékenységet „valamire majd jó lesz” alapon, s előfordul, hogy ezeket például áfacsalásra használják.

A Világgazdaság úgy értesült, hogy a NAK májusi küldöttgyűlése elé kerül egy javaslat, amely alapján a 2013 óta elmaradt tagdíjakat kvázi elengedik a nem fizetők számára. Mindez csitíthatja a kereskedők indulatait, ezek után pedig az jelenthet megoldást a számukra, ha megosztják bevételeiket, mert akkor csak a fizetési kötelezettséget keletkeztető árbevételeik után kell tagdíjat fizetniük.

A kereskedők az ötezer forintos regisztrációs díjat előíró kereskedelmi és iparkamarához szeretnének tartozni, de a kamarai ügyeket ismerő szakértők szerint a díj mértékén felül van egy lényeges különbség a két kamara között: az iparkamarai regisztrációs díj még nem keletkeztet tagságot, így pontos információk sem lesznek a vállalkozásokról. A NAK-nál viszont a tagok belekerülnek az ott vezetett gazdaságszerkezeti nyilvántartásba, melynek adatai épp e legutóbbi törvénymódosítással lehetnek pontosabbak. A NAK ugyanis a hatóságoktól hivatalból kap meg adatokat a tagjairól.

Rendezi a jogszabály a NAK perképességét bizonyos földjogi perekben. A földadásvételeket jóváhagyó, a földbizottságok nevében eljáró megyei agrárkamarák sok – mintegy kétezer – esetben tiltottak volna meg szerintük spekulációs célú szerződéseket, de rengeteg példa volt arra, hogy az önkormányzat ennek ellenére átengedte az adásvételt. A NAK ilyenkor bírósághoz fordult, azok viszont az ügyek döntő hányadában nem tekintették perképesnek az agrárkamarát. Ezt a helyzetet változtatja meg a NAK perképességének törvényi kimondása. Most egyébként mintegy 380 ilyen per van folyamatban.

Változnak az agrárkamarai tagok közötti vitás ügyek elrendezésének keretei is. A kamarai tagok ezentúl is vihetik a jogvitákat „normál” bíróságok elé, de ha választottbíróságoktól várják a vitarendezést, az csak a NAK-é lehet, a törvény pedig az ezzel ellentétes választottbírósági kikötést semmisnek tekinti.