Robbanásszerűen változott a lakáspiac állapota 2017 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest. Országszerte dinamikusan nőtt az épített lakások száma, ugyanakkor Budapesten a nagyobb léptékű építési beruházások még nem készültek el, ezért itt 51 százalékkal kevesebb új lakás épült fel - áll a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentésében.
Eszerint a természetes személyek által épített lakások aránya 49 százalékról 58 százalékra emelkedett, a vállalkozások által építetteké viszont 50 százalékról 41 százalékra csökkent. Az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 45 százalékról 59 százalékra nőtt, míg a többszintes, többlakásos épületeké 48 százalékról 34 százalékra esett vissza.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete 13 négyzetméterrel, 105 négyzetméterre nőtt, a kiadott lakásépítési engedélyek és a bejelentések száma együttesen 9525, Budapesten több mint háromszorosára nőtt. Országosan 89 százalékos volt a növekedés, a kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 48 százalékkal több, összesen 2879 lakóépület építését tervezik. A nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 1161, ami 8 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest.
A lakáspiac teljesítménye különösen a illetve a kedvezményes lakásáfa bevezetése előtti évekhez viszonyítva jelent kiugró bővülést – magyarázza sajtóközleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az élénkülést alátámasztja az is, hogy 2017. január-februárban kiugróan, több mint 50 százalékkal emelkedett az új lakáshitelek összértéke éves összevetésben. A dinamikusan bővülő hitelkihelyezés hátterében több tényező együttes hatása húzódik meg: egyfelől az alacsony kamatkörnyezet, másfelől a lakosság foglalkoztatási és jövedelmi helyzetének tartós javulása is támogatja a háztartások beruházási döntéseit – fűzték hozzá.
