A tízszázalékos tagországi túlvállalás révén az eredeti 8921 milliárd helyett végül bő 9800 milliárd forintra lehet pályázni a 2014–2020-as ciklusban. Milyen új pályázatok jöhetnek még?
– A 2007–2013-as időszak megmutatta, hogy jó döntés volt kitolni a kötelezettségvállalások mértékét, ez a plusz néhány százalék biztosította a mozgásteret, hogy ha egyes projektek nem valósulnak meg, vagy különböző szabálytalanságok miatt nem lehet elszámolni a költségeiket az Európai Bizottsággal, akkor a helyükre még érkezhetnek új fejlesztések. Nincs ez másképp 2014 és 2020 között sem: a Nemzetgazdasági Minisztérium zöld utat adott a túlvállalásnak, miután mérlegelte annak költségvetési terheit. Bár ez mind a tíz operatív programra vonatkozik, nem feltétlenül eredményez új felhívásokat, sok esetben a már kiírtak keretemelése lehet a megoldás. Ilyen például a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programon belül a kis- és középvállalkozások körében népszerű kapacitásbővítés vagy az eszköz- és gépvásárlás kiterjesztése.
Bár március végéig meghirdették az összes felhívást, az értékelések terén jelentős csúszás tapasztalható. Hogyan lehetne felgyorsítani az elbírálást?
– Valóban megjelent 517 pályázat több mint 9290 milliárd forint összegben. A kormány tavaly tavasszal döntött úgy, hogy átalakítja a pályázatértékelést, biztosítva a befolyásmentes elbírálást. Az irányítóhatóságok már részben sem kényszerülnek rá a feladatok kiszervezésére. Nem szerettünk volna több táskás emberről hallani, olyanokról, akik egy-, két- vagy többszázalékos pályázati sikerdíj fejében sorra járják a kedvezményezetteket. Ehelyett jött a 2800 fős állami értékelői szaknévsor, ahová állami jogviszony és hároméves szakmai tapasztalat a belépő. A függetlenség záloga, hogy egy random generátor választja ki a két értékelőt, aki az adott projektet vizsgálja, ehhez jön még pluszban harmadik szűrőként az irányítóhatóság. Amikor a kormány az új rendszer felállításáról határozott, tudta, hogy időigényes folyamat, míg az zökkenőmentesen működik, mégis szükségesnek látta a változtatást. Ma már a tartalmi értékelés határidejét betartva működik a rendszer, pedig több mint 12 300 projekt van kiadva, ebből 9200-at már le is zártak. A teljes ciklusban ennél jóval több, közel 132 ezer projekt érkezett be, ezekből 44 ezer kapott támogató irányítóhatósági elbírálást, a támogatói döntések pedig az 5600 milliárd forintot is elérik. Kilencven napnak a hiánypótlásokkal együtt is elegendőnek kell lennie egy-egy pályázatnál, de egységes átfutási időről nehéz beszélni: van, ahol néhány tucat támogatási kérelemmel állunk szemben, másutt 2700-zal.
Az idei évre 3,6 százalékos GDP-növekedést vár a jegybank, 4,1-et a nemzetgazdasági tárca, de akár az 5-6 százalékos bővülés is reális lenne, ha a kifizetett uniós pénz nagyobb része nemcsak előleg, hanem tényleges beruházás lenne.
– A kifizetések közel 75 százaléka ma még valóban az előlegekből tevődik össze. Ebben is jelentős tartalmi és szakmai vitákat folytatunk a bizottsággal, Brüsszelben úgy gondolják, nem szabad 50-75 százalékos előleget kint hagyni. Ezzel szemben arra törekszünk, hogy a kedvezményezetteknek minden segítséget megadjunk ahhoz, hogy a projektjük sikeres legyen. Tény és való, az 1983 milliárd forintos tavalyi kifizetés mögött nagyrészt az áll, hogy a közintézmények százszázalékos előlegre is jogosultak. De a beruházásokkal is haladunk: azoknál a döntéseknél, amelyeknél tavaly kifizetés történt, és azóta már lebonyolították a szükséges közbeszerzéseket, idén már rengeteg fejlesztési számlát hoznak a kivitelezési munkák.
Ezen a téren melyik program lehet a leghatékonyabb?
– Mindenképp ide sorolandó a Terület- és településfejlesztési operatív program (TOP), ahol egyébként a napokban is közel 400 milliárd forint sorsáról született döntés. A közparkok és játszóterek építésének támogatása lejárt a régiókban, a TOP is a gazdaságfejlesztést és a munkahelyteremtést hivatott szolgálni, nem pedig önmagában a lakosság komfortérzetét növelni. Így a csatornázási munkálatok, belterületi utak és kerékpárutak építése mellett a szociális vagy egészségügyi intézmények fejlesztése a főbb feladat.
Ha már útépítés: az előző ciklus fajsúlyos vitája volt az aszfaltügy. Egyes értékelések szerint a környezetterhelési érték számításával végső soron megint csak az kaphatja a megrendeléseket, akinek a keverőtelepe a beruházás közelében van.
– Sok olyan vitánk van az Európai Bizottsággal, amelybe érdemes beleállni, érvelni, kitartani az álláspontunk mellett. A közbeszerzés más tagállamokban is sarkalatos pont, a konkrét esetnél maradva, az uniós testület elfogadta a környezetvédelmi szempontokat, igaz, a magyar fél is engedett: az eredeti 20 helyett csak 10 százalékig lehet figyelembe venni a környezetterhelési értéket. Így az ár, a szakmai kompetencia és a foglalkoztatási mutatók maradnak a főbb bírálati szempontok. Egyre több kérdésben előre egyeztetünk Brüsszellel, hogy a hazai szabályozás megfelel-e az uniós irányelveknek, akár a versenyjog területén is.
Számos szabálytalanságot talált Brüsszel az Egységes Monitoring és Információs Rendszerben (EMIR), amelynek létrehozásával annak idején a Welt 2000 Kft.-t bízták meg. Nem volt más választás, mint tudomásul venni a 18 milliárd forintos büntetést?
– Mivel a bizottsági vizsgálat bűncselekmény gyanúját is felvetette, a kormány büntetőfeljelentést tett, ezzel együtt az ügy minden lehetséges további következményét vállalta. Várjuk a nyomozóhatóság álláspontját.
Az EMIR helyébe lépő Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer (FAIR) már az EU-nak is megfelel?
– Alapjaiban változott a koncepció: míg a Welt 2000 a pályázat megnyerésekor egy magáncég volt, az állami felvásárlás után létrejövő Új Világ egy nonprofit kft., amely a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában és a Miniszterelnökség tulajdonosi joggyakorlása alatt működik. A cég felépítése és finanszírozása minden tekintetben megfelel a bizottsági előírásoknak.
Mi lehet a reális kifizetési cél idén?
– Mintegy 2000-2200 milliárd forint a realitás, de az ösztönzőrendszernek köszönhetően újabb rekordok is elképzelhetők. A kormányhatározat szerint 24 havi prémium jár az intézményrendszerben dolgozóknak, ha az év végére 2700 milliárd forint eljut a győztes pályázókhoz, ami azért extra teljesítmény lenne.
Mennyire tekinthető aktívnak az ügyfélszolgálat? Minden támogatást megkapnak a pályázók?
– A hatáskörünkbe tartozó általános ügyfélszolgálat leginkább akkor tud segíteni, ha a kedvezményezett a Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszerbe (FAIR) lépve elakad, például a dokumentumok feltöltésénél. Nem az általános tanácsadás vagy segítségnyújtás a profilunk, arra ott van a Széchenyi Programiroda (SZPI), amely a legkisebb cégeknek is segít eligazodni a pályázati konstrukciók között, de számos kérdésben az NGM saját ügyfélszolgálata is mankót adhat. Az SZPI idén január és április között 7622 ügyfélkapcsolatot létesített a 2014–2020-as ciklushoz kapcsolódóan, ebből 876-szor projektgenerálás volt a cél. Országosan 60 irodával és több mint 170 tanácsadóval működik a hálózat.
Az igen összetett Brexit-tárgyalások elhúzódása miatt 2018 nyarán tudhatjuk csak meg, milyen lesz az uniós forráselosztás 2020 után. Mi várhat ránk?
– Gyerekcipőben járnak a tárgyalások, de mindent meg kell tenni a kohéziós források megtartásáért. A jelenleg mintegy 700 milliárd forintnyi visszatérítendő források aránya egyes becslések szerint 30-40 százalékkal megnőhet, mások szerint ennél is nagyobb mértékben. De ezekről még nagyon korai beszélni.
A hazai kkv-szektor eddig aligha erősödött meg annyira akár a tőkét, akár a technológiát tekintve, hogy uniós források nélkül versenyképes legyen a nemzetközi piacon.
– Magam is így látom, de a kormány nem is a fuldokló kkv-knak akar mentőövet dobni, hanem azokat támogatni, akik arra érdemesek, innovatívak és fenntarthatóan működnek. Uniós forrást nem lehet szociális alapon odaítélni, azokat a termelő-szolgáltató cégeket kell kiemelni, amelyek kiforrott stratégiával az exportpiacokon is képesek megvetni a lábukat.
Az EU versenyképességi rangsorában csak a 25. helyen állunk a most még 28 tag között. Az uniós forrásokat hogyan állíthatjuk a versenyképesség szolgálatába?
– Nem véletlenül alakult meg márciusban a Nemzeti Versenyképességi Tanács, ugyanakkor az uniós forrásfelhasználással kapcsolatban nem látok elmarasztaló kritikát. A testület olyan gazdaságpolitikai intézkedéseket fog előkészíteni, amelyek biztosan előbbre visznek minket, konkrét törvényhozási kezdeményezést ígértek többek között a cégalapítás, az építési engedélyek felülvizsgálata, az energiaellátás biztosítása és az adóadminisztráció területén.
