Tíz év múlva is lesz Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), vagy valamiféle adóbeszedő szervezet, de lehet, hogy az már kisebb lesz, mint volt például tíz évvel ezelőtt – tette hozzá a helyettes-államtitkár. Elmondta, hogy körülbelül 1100 olyan hatásköri feladat van, amit a különböző jogszabályok tettek az adóhatóságra.
A működő adóalanyok száma nem éri el a 2 milliót, a gazdasági szervezetek száma több mint 800 ezer, míg az adószámmal rendelkező magánszemélyek száma meghaladja az 1 milliót. Tovább sorolva az adatokat elmondta, hogy a nem túl korszerű honlapjának 13,5 millió látogatója van. Az adóhivatalnál arra törekednek, hogy az ügyfeleknek ne kelljen személyesen bemenniük a NAV-hoz – a telefonhívások száma ezért már meghaladja az egymilliót, ahogy az ügyeket is már több százezren intézik elektronikusan.
Jöhet az elektronikus jövedéki adózás
Az szja-bevételek alakulásával kapcsolatban kiemelte, hogy az adókulcs 16 százalékosra csökkentésével 2011-ben jelentősen visszaestek a bevételek 2010-hez képest. 2012-ben kivezették a szuperbruttót, majd 2013-tól többféle adókedvezményt is bevezettek, 2016-ban mégis sikerült majdnem elérni a 2010-es szintet, amit az idei szja-bevételek már meg is fognak haladni – mondta Tamásné Czinege Csilla.
A NAV következő legnagyobb fejlesztése az lesz, hogy a jövedéki adóbevallást is az e-szja-hoz hasonlóan kívánják megoldani. A helyettes-államtitkár elmondta, hogy az online pénztárgép rendszer és az EKÁER bevezetése azért volt fontos mérföldkő, mert önkéntes jogkövetésre ösztönöz, ezek pedig gazdaságfehéredést hoztak magukkal, emellett valósidejű ellenőrzésre is lehetőséget adnak.
Információcserében nagyot léptünk előre
Idén vezettük be Európa legversenyképesebb társasági adókulcsát (9 százalék), valamint szintén Magyarország az egyik legversenyképesebb a személyi jövedelemadó terén is (15 százalék), míg a szociális hozzájárulási adókulcsot hat év alatt kívánjuk csökkenteni – mondta Nobilis Benedek, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adópolitikáért felelős főosztályának vezetője. Előadásában kifejtette, hogy az automatikus információcserében nagyot léptünk előre.
Kiemelte, hogy Magyarország kettős helyzetben van, mert az adóelkerülés számunkra is bevételkieséssel jár, ugyanakkor a befektetéseket ösztönző adórendszer kialakítása Magyarországnak is az érdeke, ugyanis hazánk tőkeszegény FDI-importőr, ezért a versenyképes adórendszer kiemelten fontos.
Beszélt arról is, hogy a különböző minimum standardokat tartalmazó egyezményeket át kell venni. Magyarország elsősorban a multilaterális eszközön (MLI) keresztül kívánja átültetni ezeket a standardokat – ezt az egyezményt Magyarország június 7-én alá is írta, legkorábban 2019-ben léphetnek életbe a változtatások. Elmondta, hogy hazánk a transzferárakra vonatkozó rendelkezéseket is átveszi.
A digitális gazdaság adóztatásával kapcsolatban kijelentette, hogy már azt is nehéz eldönteni, hogy mi legyen az adóztatás alapja. Az OECD-ben elindult a munka ezen a területen is, de jelentős előrelépés szavai szerint még nem történt. A Facebook és a Google esetében egyelőre nem sikerült előrelépni, ugyanis ezek a cégek hiába szolgáltatnak Magyarországon is, itt nem fizetnek adót.
