A javaslat az agresszív adótervezési struktúrák kialakításában, marketingjében közreműködő bármely személyeknek, illetve végső soron ezek felhasználóinak írna elő közvetlenül kötelező jelentéstételt. Az adatszolgáltatási kötelezettséget az adóhatóság felé kell teljesíteni az érintetteknek, olyan ügyletek, adótervezési konstrukciók vonatkozásában, amelyek határokon átnyúló elemet is tartalmaznak, tehát amelyek több tagállamot, vagy egy tagállamot és egy harmadik országot érintenek. A szabályozási javaslat szerint az adóhatóságok kicserélnék ezeket az információkat a külföldi partnerhatósággal – ismertette az ülés eseményeit a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye.
Magyarországnak alapvető érdeke az adókikerülés és adókijátszás elleni küzdelem. Hazánk élen jár az EU-ban a feketegazdaság elleni harcban, az online pénztárgép és az elektronikus közúti áruforgalmi rendszer (ekáer) modellként szolgál több uniós tagállamnak is, 2018 nyarán pedig az online számlázás lesz a következő lépés. Az eddigi intézkedések a tisztességes vállalkozások megsegítése mellett két év alatt 420 milliárd forintot hoztak az államkasszának – mondta az ülés után Varga Mihály. A tárcavezető szerint a most bemutatott javaslat egyáltalán nem biztosítja, hogy a bevezetésével járó költségek megtérülnének.
A magyar kormány kockázatot lát abban is, hogy a túl tágan megfogalmazott jelentendő adatkör miatt a javaslat az Unióban működő vállalkozásoknak szükségtelen és aránytalan adminisztrációs többletet jelent. Magyarország nyitott az irányelvben foglalt kezdeményezés megvitatására, ugyanakkor még nem teljesen kiforrott a javaslat, így további egyeztetésekre lesz szükség – húzta alá Varga Mihály.
Az uniós pénzügyminiszterek a nem teljesítő hitelekről szóló jelentésről is tárgyaltak. A rossz hitelek aránya Magyarországon folyamatosan csökken, köszönhetően többek közt a devizahitelek kivezetésének – olvasható a közleményben.
