Óriási a várakozás a pénz- és tőkepiaci szereplők körében a Jackson Hole-i eseménnyel kapcsolatban, a befektetők elsősorban a Fed-elnök Janet Yellen és az Európai Központi Bank (EKB) elnökének, Mario Draghinak a mai beszédét várják. A nagy kérdés az, hogy a jegybankárok elárulnak-e valamit a jegybanki mérlegek leépítéséről, illetve a várható kamatpályákról. Sokan vélik úgy, hogy a Fednek el kell kezdenie felkészíteni a piacokat az újabb szigorító lépésre, az EKB-nak ugyanakkor van még bőven ideje, így Draghi legfeljebb a gazdasági folyamatok alakulásáról beszél majd. Az eseményen elhangzottaknak jelentős hatásuk lesz a devizaárfolyamokra, és ezáltal a jegybanki mérlegekre is. A három nagybank, a Fed, az EKB és a Bank of Japan (BoJ) a mérlegek nagyságát tekintve még párhuzamosan haladtak, áprilisban a Bloomberg adatai szerint mindhárom banknál (dollárban kifejezve) 4500 milliárd értékű eszköz volt. Ettől kezdve azonban a devizapiac a feje tetejére állt, az euró hirtelen erősödni kezdett, ahogy a jen is szépen tartotta magát a lejtőre került dollárral szemben.
Mindez azt eredményezte, hogy a Fed mérlege apadni kezdett. A kötvényvásárlást agresszíven folytató BoJ – a devizahatást is figyelembe véve – két éven belül odajut, hogy az eszközállománya az amerikai duplájára emelkedik, hiszen már most eléri a 6000 milliárd dollárt. A japán jegybank tudniillik úgy számol, hogy az inflációs mutató valamikor 2019 első negyedévének végén éri el a célzott 2 százalékot, így a következő időszakban még biztosan marad az eszközvásárlási program. A mérlegek GDP-arányos mérete is igen kifejező, Japán esetében ez az arány eléri a 92 százalékot, míg az EKB és a Fed eszközállománya az össztermék 39, illetve 23 százalékára rúg. Mindez elsősorban a távol-keleti szigetországnál aggasztó, hiszen a BoJ gyakorlatilag tehetetlen lenne egy újabb válság kirobbanása esetén, miközben az EKB-nak és a Fednek továbbra is maradna eszköze a monetáris lazításra, akár eszközvásárlással, akár kamatcsökkentéssel.
