Sem a növekedés, sem az innováció nem cél, hanem eszközök az anyagi előnyökön túlmutató, legfontosabb társadalmi cél a jól-lét eléréséhez – fogalmazott Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke. A Joint Venture Szövetség (JVSZ) Vállalati tervezés című makrogazdasági konferenciáján kiemelte, hogy a jól-létnek anyagi feltételei is vannak, melyekhez szükséges ami ha nincs, akkor az alacsony és közepes fejlettségű státuszból nem tudnak kitörni az államok. Ehhez a kitöréshez gazdasági növekedésre van szükség, aminek a technológiai, a szervezeti és a társadalmai innováció lehet az alapja.
Az innováció egy szignifikáns pozitív változás. Ugyanakkor érdemes szétválasztani a marketing részt és magát az innovatív változást: ugyanis az innováció szerinte marketing eszköz is, mert ha valamire azt mondjuk, hogy innovatív, akkor azt drágábban veszik meg a piacon. Kiemelte, hogy „valódi innovációra van szükség” – egy új gép beszerzése egy már meglévő mellé szerinte nem számít innovációnak.
Dráguló növekedés
A növekedéshez fejlődésre, fejlesztésre van szükség, ami viszont egyre drágább. A növekedés viszont nem nő ugyanolyan arányban, ahogy a K+F-re költünk
– mondta Pálinkás. Azaz hiába költenénk egyre többet az innovációra, a gazdasági növekedés nem ugyanakkora mértékben nőne.
Az előttünk álló időszak növekedései azt a szemléletbeli változást nem fogják meghozni, amit az elmúlt két évszázad hozott. Egy közgazdászra hivatkozva elmondta, a növekedés határait abban látja, hogy ebben az időszakban történtek olyan események, amik nem megismételhetőek: az 1800-as években a lakosság jelentős része nem városban élt – az USA-ban 25 százalék volt az arány, ami már 60 százalék fölé nőtt. Emellett ott van még az iskolázottság kérdése is: 1900-ban 10 százalék volt a legalább főiskolát végzettek aránya az USA-ban, ami 1970-ben már 80 százalék volt. Ezek a változások olyanok, amik a növekedéshez hozzájárultak, viszont már nem ismételhetőek meg – hangsúlyozta az NKFIH elnöke.
Autót? Robotoknak?
Az optimisták szerint a mesterséges intelligencia és a digitális tér olyan jelentős változást fog előidézni, ami majd „nekünk dolgozik” („work for us”). Pálinkás szerint akik pesszimistábbak, ők olyan becslésekre hivatkoznak, amelyek szerint az USA-ban az állások 47 százalékát veszélyeztetik a komputerek, illetve a mesterséges intelligencia, ami tovább fogja növelni az egyenlőtlenséget.
Így nagyon nagy mértékben eltolódik a jövedelem: a munkajövedelemtől a tőkejövedelem felé. Egy robotizált gyárban minden jövedelem, haszon a robotok tulajdonosáé. Az innovációs hivatal elnöke idézett egy anekdotát is, mi szerint a gyártulajdonostól megkérdezték, hogy hogyan fogja eladni ezeket a legyártott autókat a robotoknak?
A technológiai fejlődés szerinte hoz majd jó és rossz dolgokat is. Pálinkás úgy véli, hogy „nyitott és hatékony oktatásra van szükség” – és itt szerinte mindkét szónak komoly jelentősége van.
