BUX 39,331.33
+0.23%
BUMIX 3,707.69
-0.12%
CETOP20 1,801.38
-1.53%
OTP 8,390
-0.38%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.94%
-0.88%
+0.20%
ZWACK 18,550
0.00%
-0.55%
ANY 1,585
+0.96%
RABA 1,100
+0.46%
0.00%
+0.62%
0.00%
0.00%
+0.12%
-1.40%
-1.80%
0.00%
+1.61%
OTT1 149.2
0.00%
-2.70%
MOL 2,912
-0.21%
-1.28%
ALTEO 2,360
-0.42%
-2.63%
+1.13%
EHEP 1,030
-8.85%
0.00%
-0.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.74%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-0.26%
0.00%
+2.46%
0.00%
+3.94%
-0.60%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
0.00%
NAP 1,240
+0.16%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Beragad a zenei szerzői jogdíjak tizede

Uniós szabályok miatt a korábbi öt helyett csak három évig érvényesíthetik jogdíjigényüket a zeneszerzők a lejátszott számaik után. A jelentési rendszer anomáliái miatt azonban a lejátszott zenék után befizetett jogdíjak tizede nem került a tulajdonosához. A szerzői jogi iroda most online alkalmazással igyekszik segíteni.

Éles próbaüzemben teszteli az Artisjus azt az online felületet, amelyen a szerzők maguk kereshetnek rá, hogy az elmúlt három évben mely szerzeményeiket játszották le, így ha hibásan vagy hiányosan jelentették be a művet, és ezért eddig nem juthattak hozzá a jogdíjukhoz, akkor jogigényüket érvényesíthetik. Jelenleg 73 ezer azonosítatlan mű után mintegy 830 millió forint vesztegel azon a számlán, amelyről három év elteltével a közös kasszába kerülnek a beragadt jogdíjak.

Forrás: Shutterstock

Mint Tóth Péter Benjamin, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület stratégiai és kommunikációs igazgatója a Világgazdaságnak kifejtette: az úgynevezett függő számlára kerülő szerzői jogdíjak már nem öt évig, hanem az uniós jogharmonizáció értelmében mindössze három évig elérhetők, utána a zeneszerzők és a dalszövegírók között arányosan felosztják őket. A jogvédő iroda azonban szeretné, ha a teljes szerzői jogdíjbevételek csaknem 10 százalékát képező azonosítatlan jogdíjak a korábbiaknál gyorsabban és egyszerűbben találnának el jogos tulajdonosaikhoz.

Erre mindeddig személyes ügyintézés révén volt esélye évente 200-250 szerzőnek. Az Artisjus által tesztüzembe állított, Európában is innovatívnak számító online felületen azonban akár hiányos szövegrészlettel, téves vagy rossz címmel bejelentett, valahol elhangzott zenék alkotói is nagyobb arányban találnak majd rá műveikre. Mint megtudtuk: azonosítatlan jogdíjak jellemzően még nem regisztrált zenék után keletkeznek, az ilyen esetekre pontos adatszolgáltatás után van megoldás. Bonyolultabb a helyzet, amikor a zenét lejátszó rádió vagy az azzal dolgozó filmes stáb munkatársa elgépeli a mű címét, illetve az egyik sorát címként feltüntetve jelenti be azt. Jelenleg 73 ezer azonosítatlan mű után befizetett szerzői jogdíj vár kifizetésre, ami átlagosan alig több, mint 11 ezer forint. Csakhogy az elhangzások helye és gyakorisága szerint jelentős különbségek képződnek: egyes szerzők az átlagos összeg sokszorosához is hozzájuthatnak majd. A tesztelésre első körben felkért 24 magyar szerző az elmúlt napokban száz művet már azonosított, vagyis az online rendszer működőképesnek bizonyult – tájékoztatott Tóth Péter Benjamin.

A csaknem 9 milliárdos szerzőijogdíj-piacon tavaly 280 millió forint származott külföldön le-, illetve eljátszott magyar zenékből. A tavaly 18 ezer új dallal előrukkoló magyar szerzők bevételének túlnyomó többsége változatlanul a hazai piacon termelődik. Tavaly az Artisjus pontosan 558 444 különböző zenemű elhangzását azonosította be és dolgozta fel – derült ki a tavalyi évet átfogó zeneipari jelentésből, amelyhez hasonlóan részletes összeállítást az idei évről – mint megtudtuk – nem tervez az Artisjus.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek