A volumene 3,2 százalékkal nőtt 2017. második negyedévében az előző év azonos időszakához képest. Az első becslésben közölt II. negyedévi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott – derül ki a KSH jelentéséből.
A termelési oldal adatait tekintve, az ipar hozzáadott értéke 3,0, ezen belül a feldolgozóiparé 3,6 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóiparon belül a jelentősebb súlyú ágazatok mindegyike bővült, kivéve a járműgyártást. Az iparon belül a nem ipari jellegű tevékenységek teljesítményének növekedése meghaladta az ipari termelését. Az építőipar teljesítménye 29 százalékkal emelkedett. Az ágazaton belül leginkább az egyéb építmények építése nőtt. A mezőgazdaság hozzáadott értéke 13 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi, magas bázishoz képest.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,8 százalékkal nőtt. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 6,2 százalékkal nagyobb lett. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 5,8 százalékkal emelkedett. A szállítás, raktározás ág teljesítménye 2,2 százalékkal növekedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 1,2 százalékkal nagyobb lett, ugyanis a hitel- és betétállomány bővülése miatt a díjak és jutalékok emelkedtek – írja a KSH.
A bruttó hazai termék 2017. második negyedévi, 3,2 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 1,5, az ipar 0,7 és az építőipar 0,8 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység és adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység együttes hozzájárulása (0,6, illetve 0,5 százalékpont) volt a legjelentősebb. A mezőgazdaság 0,5 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét.
A gazdaság fogyasztási oldalának áttekintése alapján a háztartások tényleges fogyasztása 3,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 4,7 százalékkal bővült, ezen belül szinte minden kiadási csoportban volumennövekedést mértünk. A kiadási csoportok közül a lakberendezés, lakásfelszerelés, az élelmiszerek, a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás, valamint az egyéb szolgáltatások esetében a volumen az átlagot meghaladóan, míg a szabadidő és kultúra esetében az átlag alatt emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 4,2 százalékkal nőtt.
A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 2,8, a közösségi fogyasztásé 1,8 százalékkal csökkent. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 2,1 százalékkal nagyobb lett. A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 2,6 százalékkal emelkedett.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás nagy mértékben, 21 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki, alacsony bázist. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké jelentősen emelkedett. A nemzetgazdasági ágak túlnyomó többségében, a nagyobb súlyú ágak mindegyikében erőteljes volt a beruházási aktivitás. A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 13 százalékkal nőtt. A belföldi felhasználás az II. negyedévben összességében 4,7 százalékkal emelkedett.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 988 milliárd forint aktívum keletkezett. Az 3,5, az 5,1 százalékkal emelkedett. Az áruforgalomban a kivitel 4,5, a behozatal 5,7 százalékkal bővült. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 0,6 százalékkal csökkent, míg importja 2,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
A bruttó hazai termék 2017. második negyedévi 3,2 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 1,8, a bruttó felhalmozás 2,3 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 1,0 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény bővülését.
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye 0,9 százalékkal nőtt 2017 második negyedévében az előző negyedévhez képest. A termelési oldalon az ipar bruttó hozzáadott értéke 2,9, az építőiparé 7,1, a szolgáltatásoké 0,7 százalékkal bővült, a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke 0,3 százalékkal mérséklődött. A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadása 1,1, a közösségi fogyasztás 0,8 százalékkal nőtt, míg a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások 0,5 százalékkal mérséklődtek. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 4,3 százalékkal emelkedett. A külkereskedelemben az export 0,1, az import 0,9 százalékkal csökkent – írja a KSH.
Tovább folytatódhat a növekedés
„Előre tekintve, a második fél évben arra számítunk, hogy ismét gyorsul a GDP-növekedés üteme és a július–decemberi adat megközelítheti, de akár meg is haladhatja a 4 százalékot” – mondja Virovácz Péter, az ING makrogazdasági elemzője. Az elemző kiemelte, ennek az egyik legfőbb feltétele, hogy a fogyasztás növekedése is tükrözze az erős munkaerőpiaci folyamatokat és az ipar újra erőre kapjon. Összességében azonban idén továbbra is a belső kereslet hajthatja a növekedést, míg jövőre az új ipari kapacitások kiépülésével kiegyensúlyozottabb gazdasági szerkezetet láthatunk majd – tette hozzá Virovácz.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a termelési oldalon a piaci szolgáltatások 1,5 százalékponttal járultak hozzá a bővüléshez, ami azt is jelenti, hogy már két éve hasonló mértékben járulnak hozzá a növekedéshez, tehát stabil pillért jelentenek. Németh szerint a felhasználási oldal adataiból azt látható, hogy a válság során mélybe zuhanó lakossági fogyasztás főszereplővé vált. A korábban elhalasztott vásárlások eredményeként a fogyasztás magára talált az elmúlt években. „A konkrét adatok alapján a háztartások tényleges fogyasztása 2 százalékponttal járult hozzá a GDP-hez a felhasználási oldalon. Ez javulást jelent az első negyedéves 1,7 százalékponthoz képest” – mondta a szakértő. Németh Dávid az idén összességében továbbra is 3,8 százalékos GDP-bővüléssel számol, jövőre pedig némi lassulás jöhet, azaz 3,5 százalékos lehet a 2018-as növekedés.
„Annak ellenére, hogy a második negyedéves 3,2 százalékos éves növekedési ütem elmaradt az első negyedéven látott 4,2százaléktól, nem kell attól tartani, hogy a lassulás tartóssá válna, illetve elmélyülne” – állítja Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője. Az Erste elemzője szerint az alapvető gazdasági folyamatok fokozatosan erősödnek, a második féléves váratlan lassulást részben olyan technikai tényezők magyarázzák, mint például a készletek nagymértékű leépülése. Hozzátette, az is fontos tényező, hogy a belső kereslet élénkülésével párhuzamosan az import növekedése is magasabb fokozatba kapcsolt, ami a külkereskedelmi egyenleget rontotta, emiatt vártnál jobban fékezte a növekedést. Ürmössy elmondta, összességében pozitívnak ítélik a második félév kilátásait, és a kedvező gazdasági folyamatok folytatódására számítanak. A részletek ismeretében felülvizsgálták a növekedési előrejelzésüket és az idei 3,7 százalék mellett 3,4 százalékra emelték jövő évre vonatkozó prognózisukat.
