Ismét kevesebb magyar keres állást

A 15–74 éves munkanélküli férfiak száma 31 ezer fővel, 91 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,3 százalékponttal, 3,6 százalékra csökkent 2017. július–szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest. A munkanélküli nők száma 7 ezer fővel, 98 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 0,3 százalékponttal, 4,6 százalékra mérséklődött.

A 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája ugyanebben az időszakban 1,3 százalékponttal, 11,3 százalékra csökkent, de a munkanélküliek egyötöde továbbra is ebből a korcsoportból került ki a KSH friss adatai szerint.

A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak és az 55–64 évesek munkanélküliségi rátája is mérséklődött, előbbieké 0,8 százalékponttal, 3,5 százalékra, az utóbbiaké 0,5 százalékponttal, szintén 3,5 százalékra csökkent.

A munkanélküliség átlagos időtartama 15,4 hónap volt; a munkanélküliek 40,6 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélküli volt.

A munkanélküliségi ráta a 15–74 évesek körében Dél-Dunántúl kivételével minden régióban mérséklődött. A Dél-Dunántúlon nőtt az álláskeresők aránya, a növekedés itt 0,4 százalékpont volt. A legjelentősebb változás Dél-Alföldön következett be, ahol 1,8 százalékponttal, 3,7 százalékra csökkent a ráta, de Észak-Alföldön is jelentős, 1,5 százalékpontos csökkenés volt tapasztalható a KSH adatai alapján, amely 7,2 százalékos rátát eredményezett. A többi régióban a változás mértéke nem érte el az 1 százalékpontot.

A munkanélküliségi ráta Nyugat-Dunántúlon volt a legalacsonyabb (2,2 százalék), míg Észak-Alföldet a kiemelkedő javulás ellenére is a legmagasabb munkanélküliségi ráta jellemezte a régiók között.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 4,8 százalékkal, 268 ezer főre csökkent 2017. szeptember végén az egy évvel korábbihoz képest.

Az év további részében is enyhén 4 százalék fölött ingadozhat a munkanélküliek aránya, jövőre pedig folytatódhat a munkanélküliségi ráta lassú ütemű csökkenése – állítja Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője. Az év egészére 4,2 százalékos átlagos munkanélküliségi rátát prognosztizálnak az Ersténél, jövőre pedig 4 százalék, vagy akár kismértékben az alá csökkenhet a mutató.

A feszes munkaerőpiac segíthet abban, hogy a reálbér növekedési üteme fennmaradjon 2018-ban is, ami a GDP növekedési ütemet erősítheti a növekvő keresleten keresztül

- véli az elemző.

Az emelkedő bérek és az erősödő kereslet idővel az inflációs folyamatokat is érdemben felgyorsíthatja. Az Erste várakozása szerint idén 3,7 százalékkal, jövőre pedig 3,4 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, amihez érdemben hozzájárul majd a háztartások emelkedő vásárlóereje és –hajlandósága. Ürmössy arra számít, hogy az infláció idén 2,4 százalék, jövőre pedig 3,4 százalék lehet.