A Pénzügykutató Zrt. előrejelzése szerint az idén várhatóan 3,8 százalékkal növekszik majd a magyar gazdaság, ami részben a kedvező külső konjunktúrának, részben a kormány keresletnövelő politikájának köszönhető. A jövő évre szintén 3,8 százalékos GDP-bővülést prognosztizálnak. A külső konjunktúra mellett „mankóként” támogatja a növekedést az uniós források gyorsuló felhasználása, a jövő évi választásokra tekintettel fellazított költségvetési és jövedelempolitika, valamint a gazdaságélénkítő monetáris politika. Idén a nettó – a korábbi évektől eltérően – már mérsékli a növekedését, és a belső kereslet vált a fő dinamizáló tényezővé – közölte a cég.
Jól alakulnak a dolgok, lendületbe jött a gazdaság, a 3,8 százalékos növekedési prognózisunk duplája az uniós átlagnak
– mondta az előrejelzésük közzétételekor Várhegyi Éva, a cég tudományos tanácsadója. Idén 26 százalékkal is nőhetnek a beruházások, amik az első félévben 25 százalékkal nőttek a tavalyi 14 százalékos visszaesést követően. Jövőre már nem fogják tudni a beruházások ezt a dinamikát tartani, ennek legfeljebb csak a felét – tette hozzá.
Nincs inflációs veszély
A jegybanki politika az utóbbi évben, főleg az utóbbi hónapokban jelentősen lazított monetáris politikáján. Olyan politikát folytatnak, hogy középtávon – 1-1,5 év – nem látnak inflációs veszélyt, ezért lassan a hiteleken is negatív reálkamatok alakulnak ki – jelentette ki Várhegyi Éva. A 0,9 százalékos a cég szerint nem változik majd sem idén, sem pedig jövőre. Éves átlagban 2017-ben 2,4 százalékos, jövőre 2,5 százalékos inflációt vár a Pénzügykutató, míg 2018 végére a pénzromlás elérheti a 2,9 százalékot.
Erősödik a foglalkoztatás is, jövőre már 60 százalék fölé emelkedhet ennek rátája, míg a munkanélküliségi mutató 4,1 százalékra csökkenhet – az idei évre átlagosan 4,4 százalékos rátát várnak. A szűkössége egyre inkább ösztönzi a magánberuházásokat – tette hozzá. A foglalkoztatás bővülése már komoly korlátokba ütközik. A reálkeresetek tovább nőnek: 2017-re 10,2 százalékos, míg 2018-ra 6,3 százalékos növekedést várnak a Pénzügykutató szakértői, hiszen a 15 és a bérminimum 25 százalékos emelése jelentős béremeléseket kényszerít ki, míg az állami szférában körülbelül 15 százalékos béremelésekre került sor. A háztartások nettó megtakarítók maradnak idén, és valószínűleg jövőre is. A hitelfelvételek tehát nem dinamizálják úgy a gazdaságot, mint azt tehetnék.
Mankókkal megtámogatott lendület
Ezek a „mankók” ugyanakkor kevesek ahhoz, hogy felzárkózási pályára álljon Magyarország. A potenciális növekedés 2 százalék fölé emelkedett a korábbi 1 százalék körüli értékekről – a beruházási boom ezt támogatja, ugyanakkor a munkaerő minőségi javulása ezt nem erősíti.
Az államháztartásban nagyon súlyos feszültségek vannak – fogalmazott Várhegyi Éva. Mint mondta, a növekedés több száz milliárdos mozgásteret biztosít a kormánynak a költségvetésben. Ugyanakkor több költségvetési szférában jelentős megszorítások voltak – példaként az egészségügyet említette. Mindezek mellett a cég szerint idén és jövőre is kedvező helyzetben van a költségvetés.
Valóban lendületbe jött a gazdaság, de olyan mankók segítségével, amiket a későbbiekben el kell majd dobnia – hangsúlyozta a tudományos tanácsadó. Hozzátette, hogy olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely mindezek nélkül is képes organikus növekedésre ösztönözni a gazdaságot.
