A szolgáltatási szektor húzta a brit gazdaságot
Londoni elemzői vélemények szerint ezzel valószínűleg eldőlt, hogy a Bank of England – a brit jegybank – novemberben emeli mélységi rekordon tartott alapkamatát.
A brit statisztikai hivatal (ONS) szerdán ismertetett előzetes becslése szerint a hazai össztermék (GDP) a szeptemberrel zárult három hónapban átlagosan 0,4 százalékkal nőtt negyedéves összevetésben. A második negyedévben 0,3 százalékos bővülést mértek a brit gazdaságban. A harmadik negyedévi növekedés 1,5 százalékos éves összevetésű GDP-bővülésnek felelt meg.
A brit gazdaság teljesítményének 80 százalékát adó szolgáltatási szektor bruttó kibocsátása 0,4 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben, ugyanolyan ütemben, mint az előző két negyedévben.
A harmadik negyedévi GDP-növekedésről szerdán kiadott előzetes becslés – amely a teljes brit gazdaság aktivitási mérőszámainak 45 százalékára épül, és később módosulhat – meghaladta az elemzői konszenzust és a Bank of England várakozását is. Az elemzők és a brit jegybank előrejelzései egyaránt 0,3 százalékos növekedést valószínűsítettek a harmadik negyedévre.
Ruth Gregory, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics brit gazdasági kérdésekkel foglalkozó közgazdásza a harmadik negyedévi GDP-növekedési becslést értékelve közölte:
a vártnál jobb növekedési adatok nyomán valószínűleg eldőlt, hogy a Bank of England kamatemelésbe kezd a monetáris tanács novemberben esedékes következő kamatdöntő ülésén.
A közgazdász szerint a Capital Economics modellszámításai arra vallanak, hogy a brit hazai össztermék az idei év egészében 1,6 százalékkal, jövőre 2 százalék körüli ütemben növekszik.
Ruth Gregory hangsúlyozta, hogy a brit EU-tagságról tartott tavaly nyári népszavazás után – amelyen a választók szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt – a konszenzusos előrejelzési átlag 0,5 százalékos GDP-növekedést valószínűsített az idei évre.
A Bank of England legutóbb 2007 júliusában hajtott végre kamatemelést, alapkamata akkor 5,75 százalékon tetőzött. Az utána bekövetkezett hitelpiaci válság hatására azonban a jegybank hatalmas mennyiségi enyhítési programmal kísért gyors kamatcsökkentésbe kezdett, és 2009 márciusáig 0,50 százalékra csökkentette alapkamatát.
Az EU-népszavazás sokkjának hatására a bank tavaly augusztusban újabb 0,25 százalékpontos kamatcsökkentést hajtott végre, kialakítva a jelenleg is érvényes 0,25 százalékos alapkamatot, amely az 1694-ben alapított Bank of England eddigi történetének mélységi kamatrekordja.
A Bank of England kormányzója azonban nemrégiben kijelentette, hogy „viszonylag rövid időn belül” várható az alapkamat emelése. Mark Carney szerint a jegybankot az inflációs nyomás mellett aggasztják az arra utaló jelek is, hogy ismét „felelőtlen” hitelkiáramlási dömping kezdődhetett a brit gazdaságban.
