NGM: stratégiai cél a kínai gazdasági kapcsolatok erősítése
A nemzetgazdasági miniszter nyitóbeszédében elmondta: nagymértékben nyitott gazdaságként és az Európai Unión belül a növekedés motorjának számító Közép-Kelet-Európa részeként Magyarország messzemenően érdekelt a nemzetközi együttműködés bővítésében, különös tekintettel a kínai kapcsolatokra.
Varga Mihály kiemelte: az egyre elfogadottabb nemzetközi szakmai álláspont szerint a világgazdaság jelenleg az alacsony növekedés csapdájában van. A kitörési pontot ebből a helyzetből az jelentheti, ha az egyes nemzeti kormányok a növekedést támogató gazdaságpolitikát folytatnak. Magyarország, a magyar gazdaságpolitika már évekkel ezelőtt meghozta ezt a döntést – tette hozzá.
Varga Mihály elmondta, 2010-ben egyidejűleg vezettünk be szigorú költségvetési politikát, amelynek eredményeként már évek óta 3 százalék alatt van költségvetésünk hiánya, alakítottuk át adórendszerünket úgy, hogy ezzel az eszközzel is támogassuk a növekedést, a beruházásokat és a munkahelyteremtést, és állítottuk csökkenő pályára az államadósságot. A gazdaság teljesítménye a miniszter szerint visszaigazolja a gazdaságpolitikai intézkedéseket, mivel a 2013-as növekedési fordulat óta lendületesen bővül a gazdaság, a munka nélkül lévők száma 2010 óta igen nagy mértékben, 11,6 százalékról 4,1 százalékra mérséklődött – emelte ki a tárcavezető.
Mivel Magyarország nyitott gazdaság, a növekedésben fontos szerepet játszik a külkereskedelem. Fő külkereskedelmi partnerünk természetesen az Európai Unió, ugyanakkor a keleti nyitás politikájának köszönhetően a magyar exportban már a keleti országok képviselik a legnagyobb arányt.
A Kína és Magyarország közötti külkereskedelmi forgalom is dinamikusan növekszik, 2016-ban meghaladta a 7,1 milliárd dollárt, ami 8,2 százalékos növekedést jelent a 2015. évhez képest – hangsúlyozta Varga Mihály a konferencián, amelyen részt vett Jiang Jianqing a SINO-CEEF Fund elnöke, valamint Gordon Brown volt brit miniszterelnök, a szervezet főtanácsadója is.
A nemzetgazdasági miniszter kitért arra is, hogy fokozatosan erősödnek a kínai-magyar pénzügyi kapcsolatok. Varga Mihály követendő példaként említette a Bank of China, a Kínai Eximbank és a Kínai Fejlesztési Bank jelenlétét a régióban és Magyarországon.
