Az elmúlt években sokat hallhattunk a fogyasztói hitelekről, lakás-, autó- vagy áruhitelekről és az adósok tömegeiről, akik nehéz helyzetbe kerülnek, mert nem tudták fizetni a törlesztőrészleteket. A vállalati kereskedelmi (nem banki) hitelekről kevesebb szó esik, pedig szerepük nagyon jelentős. A kiszámlázott – gyakran már teljesített – de még ki nem fizetett tételek komoly kockázatot jelentenek a cégek működése szempontjából – derül ki az Opten II. Országos Kereskedelmi Hitelkockázati Konferencián végzett felmérésből.
Eszerint a hazai vállalatok kintlévősége átlagosan az éves bevételük több mint 28 százaléka. Mivel a cégek kintlévősége általánosságban 5-szörösen meghaladja nyereségüket, így könnyen belátható, hogy a számlák (vagy egy részük) tényleges kifizetésének elmaradása komolyan veszélyezteti az egyes cégek működését éppúgy, mint a hazai gazdaságot.
Elég, ha csak azt vesszük alapul, hogy majd 2 millió munkavállaló dolgozik közel 278 ezer olyan cégnél, amelynek a kintlévősége meghaladja a cég nyereségét. A válság kezdete – és a csődhullám – sokként érte a hazai vállalatok mellett a hitelbiztosítói szektort is. Azóta sok év eltelt, a gazdasági kultúra és a kockázatkezelés is sokat fejlődött – írja az Opten.
A kutatócég szerint pozitív eredményként mondható el, hogy a vállalati credit management szakmában dolgozók 91 százaléka úgy véli, hogy az elmúlt évben nem romlott tovább a magyar gazdaságban a fizetési morál. A nemfizetések megelőzése és a kockázatok kiszűrése ugyanakkor olyan mélyen beivódott a cégek működésébe, hogy most már egyre kevesebb cégnél kell elmagyarázni hogy mit csinál és miért hasznos egy hitelbiztosító, vagy hogy miért elengedhetetlen napjainkban céginformációs rendszereket használni.
A II. Országos Kereskedelmi Hitelkockázati Konferencián résztvevő szakemberek 98 százaléka véli úgy, hogy a céginformációs rendszerek használatával javulnak a kockázatkezelési folyamatai, 76 százalékuk szerint pedig ez a javulás jelentős mértékű. Az Atradius – Magyarország piacvezető hitelbiztosítója és az Opten – közösen szervezett eseményükben a vállalati szektor közreműködését is kérte a jelenlegi helyzet felméréséhez.
A jogszabályi változások (például a maximalizált fizetési határidő vagy adatvédelmi szabályozások), a követeléskezelés lehetőségeinek módosulásai (elektronikus fizetési meghagyás vagy a végrehajtói rendszer) vagy épp az újabb hozzáférhető adatkörök és kockázatcsökkentési lehetőségek miatt a folyamatokat rendszeresen felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a konferencián résztvevő vállalati követelésmenedzserek közel 70 százaléka változtatott folyamatain az elmúlt 1 évben.
Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóságának vezetője elmondta:
a munkaerő-piaci fordulat hatására a Magyarországon megközelítettük a teljes foglalkoztatást. Fontos kihívás, hogy a versenyképesség növelése révén hazánk egy tőke és tudásintenzív növekedési pályára álljon. Ennek első jelei már az idei évtől jelentkeznek, mivel a beruházások számottevő emelkedését regisztrálhattuk az első fél évben, és a termelékenység is három százalék körül emelkedhet 2018-tól kezdve.
