A kkv-k exportpiacra lépésének, valamint termelékenységük fejlesztésének segítségével csökkenthető a magyar gazdaság dualitása – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a 2017-es Növekedési jelentésről szóló sajtótájékoztatón. Hozzátette,
a kkv-k termelékenysége harmada a nagyvállalatok termelékenységének, ami még régiós szinten is kirívó mértékű eltérés.
Mivel az látható, hogy kevés kkv exportál (mindössze 5 százalék, főleg a középvállalatok), így főként a kisvállalatoknál lehetne összezárni ezt az ollót. A külkereskedelemben résztvevő (vagy tervező) vállalatok sokkal innovatívabbak és a termelékenységük is magasabb. Minél kisebb egy cég, annál több idő szükséges ahhoz, hogy az exportpiacra lépjen, gyakran akár négy évbe is beletelik ez a lépés.
A hazai kkv-k nem a magas tudásintenzitású ágazatokban exportálnak, inkább a feldolgozói külkereskedelem jellemző. A tapasztalatok szerint a beruházási szint, a termelékenység és a létszám is érdemben nő az exportpiacra lépő vállalatoknál
– vélte az MNB igazgatója.
Az alacsony és a magas keresetűek foglakoztatása nőtt
Az MNB tanulmányában nemzetgazdasági szinten vizsgálta a vállalatok bérekre fordított kiadásainak arányát, azaz a bérhányadot. Balatoni András elmondta, hogy
akik relatív alacsony vagy relatív magas bérrel rendelkeztek a 70-es években, azoknak a foglalkoztatottsági rátája nőtt,
míg a közepes bérezésű (tipikus kékgalléros) szakmákban csökkenés volt megfigyelhető 2005-re az USA-ban, ami a bérekre is hasonló hatással volt. Hozzáfűzte, a személyi szolgáltatást nyújtó szakmák bére jelentősen nőtt, amit a magas képzettséget igénylő növekvő jövedelem húzott felfelé. „Magyarországon hasonlóan alakul a foglalkoztatottság, a bérek terén viszont egy lefele mutató görbe látható, ami felzárkózást jelent. Ennek oka többek között a felsőoktatási expanzióra vezethető vissza” – hangsúlyozta a jegybanki tisztségviselő. Az MNB igazgatója figyelmeztetett:
a robotizációnak az adminisztráció, a jog és a feldolgozóipar is áldozatává válhat,
az „U” alakú görbe kiszélesedhet. Olyan képességeket kell előnyben részesíteni az oktatásban, mint a komplex problémamegoldó képesség, a kritikus gondolkodás és a kreativitás. A digitalizáció kevésbé jelenik meg a termelékenységben (a mérési hibáiból fakadóan), ami a minőségi ugrásokat kevésbé tudja kezelni. Az innovációk is késleltetve fejtik ki a hatásukat, vagyis a termelékenység felfutása csak a jövőben várható. A technológiai fejlődés gyorsulása ráadásul megnehezíti a GDP és az mérését.
Balatoni András kiemelte, a járműipar trendforduló előtt áll, 2020-ra az elektromos autók ára eléri egy átlagos autó árát az USA-ban, 2022-re pedig egy alsó kategóriás kocsi árának felelnek majd meg. „Erre nem árt odafigyelni hazánkban is, mivel az ipar jelentős részét adja a járműgyártás” – fűzte hozzá az igazgató. Végül kifejtette,
a bérhányad csökkenése a 80-as évek óta fokozatosan csökkenő tendenciát mutat, ami az outsourcingnak, a termelékenység növekedésének tudható be, egyben a profitráta felfutásával jár együtt.
Emellett a szakszervezetek leépülése is hozzájárult a bérhányad csökkenéséhez. „Emiatt az európai országok növekedése jellemzően lassul a bérhányad csökkenésével, és a társadalmi egyenlőtlenségeket is növelik. Az állami újraelosztás holtteher vesztesége nő és az országok sérülékenysége is emelkedik a bérhányad csökkenésének köszönhetően. A bérhányad növelése viszont majdnem kockázatmentesen támaszthatja alá a növekedést” – zárta az előadását Balatoni András.