Ezt várja az MNB a következő évektől
Az infláció a szeptemberi várakozásunkkal összhangban 2019 második negyedévében éri el fenntarthatóan az árstabilitásnak megfelelő 3 százalékos értéket – olvasható a jelentésben. A jegybank várakozása szerint a novemberi, átmeneti emelkedés után az infláció év végére ismét megközelíti a toleranciasáv alsó szélét, majd a jövő év első hónapjaiban is hasonló szinten alakul.
Forrás: MNB – Inflációs jelentés
Hozzátették, hogy a mérsékeltebb alapfolyamatokat várakozásaik szerint a magasabb nyersanyagárak ellensúlyozzák, így összességében a korábbi előrejelzésükkel megegyező inflációs pályára számítanak.
Középtávon az élénk belső kereslet és a dinamikus béremelkedés miatt a hazai adószűrt maginfláció fokozatos emelkedését várják.
Az MNB szerint az eurozóna mérsékelt alapfolyamatai, a historikusan alacsony szinten stabilizálódó lakossági inflációs várakozások és a munkáltatói járulék fokozatos csökkentése visszafogják az áremelkedés ütemét.
Közel 4 százalékos növekedést vár az MNB
A GDP bővülése a jegybank várakozásai szerint az idei és a jövő évben is megközelíti a 4 százalékot, majd
2019-től fokozatosan lassuló növekedésre számíthatunk.
Az MNB prognózisa szerint az év végén a gazdasági növekedés tovább élénkül, ugyanakkor az éves index alakulását a munkanaphatás, valamint a mezőgazdasági kibocsátás korrekciója negatívan befolyásolja.
Forrás: MNB – Inflációs jelentés
A jegybank rövid távon a beruházások dinamikus bővülésére számít, amelyhez a vállalati beruházási alapfolyamatok erősödése, a historikusan alacsony kamatkörnyezet, a lakáspiac élénkülése, valamint az uniós forrásfelhasználás felfutása egyaránt hozzájárul. Mint írják,
a lakossági fogyasztás növekedését a dinamikus reálbéremelkedés, a magas nettó pénzügyi vagyon, a lakossági hitelezés élénkülése, valamint a lakáspiac fellendülésének másodkörös hatásai egyaránt ösztönzik.
Hozzátették, hogy a belső kereslet növekedésének importigényéből fakadóan a nettó export rövid távon visszafogja a gazdasági növekedést.
2019-től lassulhat a növekedés
Az előrejelzési horizont második felében az aktuális előrejelzés feltevései mellett a ciklikus tényezők kifutásával párhuzamosan a gazdasági növekedés fokozatos lassulása várható – közölte az MNB. Hozzáteszik, hogy az előrejelzési horizont végén a vállalati nagyberuházások kifutása, a külső forrásból végrehajtott állami beruházások mérséklődése, illetve a hatályos adószabályok szerint a lakásáfa visszaállítása következtében megtorpanó lakáspiaci ciklus a beruházások mérséklődését okozzák, ami hozzájárul a gazdasági növekedés lassulásához. Azonban a jelentés szerint a költségvetés a következő években élénkíti a gazdasági növekedést.
Ugyanakkor a jegybank előrejelzési horizontjának végére a növekedést támogató kormányzati intézkedések hatásai kifutnak, ezzel párhuzamosan a fiskális politika keresletszűkítő hatása dominál, ami visszafogja a gazdasági növekedést. A hazai új kapacitások emelkedésével és termelőre fordulásával párhuzamosan az ipari export bővülése 2018-tól új lendületet kap, a kedvező világgazdasági konjunkturális kilátások pedig a külső kereslet élénk ütemű bővülését vetítik előre – olvasható a jelentésben.
Forrás: MNB – Inflációs jelentés
Mindezek alapján az MNB a kivitel dinamikusabb bővülésére és az exportpiaci részesedésünk emelkedésére számít. A belső kereslet élénkülésével párhuzamosan a kibocsátás potenciális szintje közelében alakul. Előretekintve a kibocsátási rés záródásával párhuzamosan a gazdasági növekedés szempontjából a termelékenységnek és a versenyképességnek egyre meghatározóbb szerepe lesz – zárja a reálgazdasági folyamatok összegzését az MNB Inflációs jelentése.
Növekvő foglalkoztatottság, növekvő bérek
A foglalkoztatottság lassuló ütemű emelkedését várja az MNB, így a jelenleg is historikusan alacsony munkanélküliségi ráta mérsékelt ütemben tovább csökken. A demográfiai folyamatok egyre inkább effektív korlátot jelentenek a foglalkoztatásbővülés számára – teszik hozzá.
A bérezés ezzel együtt a csökkenő szabad munkaerő-kapacitás miatt tovább erősödik,
azonban jövőre a jegybank szerint lassulhat a bérdinamika az idei évtől elmaradó mértékű minimálbér- és garantált bérminimum emelkedés miatt.
Forrás: MNB – Inflációs jelentés
Az MNB szerint a munkanélküliségi ráta az idei 4,2 százalékról jövőre 4 százalékra csökken. A mérséklődés a jegybank szerint nem fog megállni 2018-ban, ugyanis 2020-ra már 3,7 százalékos munkanélküliségi rátát várnak.
Folytatódhat a felzárkózás
Tovább folytatódik a magyar gazdaság felzárkózása, a növekedés idén és jövőre is megközelíti a 4 százalékot – mondta Balatoni András MNB igazgató az MNB Inflációs jelentéséről szóló sajtótájékoztatón. Kiemelte:
a lakossági jövedelmek és a fogyasztás dinamikus bővülése meghatározó marad egészen 2020-ig.
A folyó fizetési mérleg aktívuma szűkül, de tartósan fennmarad. Az MNB szakértői továbbra is arra számítanak, hogy a 3 százalékos inflációs cél fenntartható módon 2019 második negyedévében érkezik el. Balatoni András hozzátette: az államadósság tovább csökken, a két százalék körüli államháztartási hiány és gazdasági növekedés együttes hatására.
