A bruttó átlagkereset 291 400 forint volt 2017. január–októberi időszakban. Az év első tíz hónapjában a bruttó és a nettó keresetek azonos mértékben, 12,8 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedésre a és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete októberben– a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 295 800 forint volt.
A KSH jelentése szerint az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 196 700 forint volt nemzetgazdasági szinten, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 204 600 forintra becsülhető.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 291 400 forint volt.
A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (556 700 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (181 400 forint).
A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 107 ezer fő kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 8800, illetve 8500 forint.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 193 800 forint volt. 2017-ben a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében emelkedett, befolyásolva a nettó keresetek nagyságát és változását. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 201 600 forintra becsüli a KSH.
A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 305 400 forint volt, amely 12,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,6 százalék volt. A bruttó és a nettó átlagkereset azonos mértékben, 12,8 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,4 százalékos növekedése mellett a reálkereset 10,2 százalékkal emelkedett. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó keresetek a bruttó átlagkereseteknél kisebb mértékben, 12,7 százalékkal nőttek.
Nincs meglepetés
Nem okozott meglepetést az átlagkeresetek októberi növekedése az MTI-nek nyilatkozó makrogazdasági elemzők szerint, akik idén átlagosan 12-13 százalékos bérnövekedést várnak.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt írta, hogy a legyen szó akár a foglalkoztatásról, akár a bérkiáramlásról, egyértelműen pozitív hatást gyakorol a lakosság vagyoni helyzetére és vásárlási hajlandóságára. Az elemző szerint ezért az utolsó negyedévben tovább erősödhet a fogyasztás és a GDP-növekedése, az éves átlagos bérdinamika 13 százalékos lehet.
Nyeste Orsolya, az Erste szenior makrogazdasági elemzője szerint nem okozott meglepetést a legfrissebb kereseti statisztika, ugyanakkor a bérnövekedés üteme lassult, ami részben a bázisadatok következménye. A jelentős reálbér-emelkedés és az alacsony miatt a belső fogyasztás élénkülése érdemben hozzájárul a utolsó negyedévi növekedéséhez – mondta. Az Erste idén 12-13 százalékos átlagos bérnövekedést vár, míg jövőre 7-8 százalékra lassulhat a bérek növekedése.
