Megugrott tavaly a hazai naperőművi termelés
A kötelező átvételi rendszer (KÁT) keretében tavaly 77,66 milliárd forintot, az előző évinél 3 százalékkal kevesebbet fizettek ki az áramtermelőknek – áll a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) jelentésében. A kifizetésen belül azonban maga a KÁT-támogatás 3 százalékkal, 51,19 milliárd forintra nőtt, elsősorban az áramár körülbelül 12 százalékos növekedése miatt. Az átlagos átvételi ár 1,53 százalékkal csökkent.
A kötelező átvételi rendszer olyan árvezérelt működési támogatási rendszer, amelyben a villamosenergia-termelők – bizonyos feltételek teljesítésekor – a termelt villamos energiát egy előre meghatározott átvételi áron értékesíthetik.
2016 végén a KÁT-rendszerbe értékesítő erőművek összesített beépített kapacitása 769,54 megawatt (MW) volt. Az elmúlt évben 15 MW új napelemes kapacitás – 26 naperőmű – lépett be a támogatási rendszerbe, több mint 36 gigawattórával (GWh) növelve a KÁT-értékesítés mennyiségét. A rendszerben eladott áram teljes mennyisége 2405 GWh-t tett ki, amelyből 2356 GWh volt megújuló alapú.
Összességében azonban 1,35 százalékkal csökkent a KÁT-értékesítés mennyisége, elsősorban azért – a hivatal magyarázata szerint –, mert lejárt a szén-biomassza vegyes tüzelésű Vértesi Erőmű KÁT-kvótája, így a KÁT-os eladás 147 GWh-val kisebb lett a 2015-ösnél. Az egyéb megújuló technológiák által betáplált zöld villamos energia növekedése ugyanakkor részben ellensúlyozta a Vértesi Erőmű termelésének kiesését.
A szélerőművek kapacitása is esett a lejárt KÁT-kvóta miatt. A hivatal – mint emlékeztet – az előző években 330 MW szélerőmű-kapacitás létesítésére adott ki engedélyt, ezek az erőművek szinte mind felépültek. Új szélerőmű létesítésére (a hálózatra nem csatlakozó egységeket, illetve a háztartási méretű kiserőműveket kivéve) csak pályázat alapján van lehetőség.
A támogatási rendszerben előállított villamos energia mennyiségét – ezzel a kifizetett támogatást is – értelemszerűen befolyásolta a megújuló alapú áramtermelésre hatást gyakorló időjárás és a rendelkezésre álló kapacitások változása is. A MEKH kimutatása szerint a legnagyobb – de abszolút értékét tekintve még mindig elhanyagolható – elmozdulás a szennyvízgáz hasznosítása terén történt, itt ugyanis a 2016-os áramtermelés az előző évi 315,71 százaléka volt. A második legnagyobb, 300,52 százalékos ugrás a már említett napenergiához köthető, amelyet a hulladékok követtek 49,23, illetve a depóniagáz 16,99 százalékkal. A legnagyobb, lényegében az egyetlen érdemi csökkenés – 25,87 százalékkal – a szén-biomassza vegyes tüzeléshez köthető (szintén az említett Vértesi Erőmű kapcsán).
