Szükséges a pénzügyi tudatosság fejlesztése

A legnagyobb ellenfeleink sem mondhatják, hogy nem aktívan és kreatívan igyekezett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elérni a küldetésében foglaltakat, amelyek közül a jegybank és a felügyelet összevonását követően még nagyobb hangsúlyt kapott a fogyasztóvédelmi küldetés – mondta a minap Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti alelnöke a kormány által a közelmúltban elfogadott Pénzügyi tudatosság nemzeti stratégiát bemutató, MNB által szervezett konferencián.

Sokszor merül fel, hogy jó-e az, ha a jegybank ilyen erős fogyasztóvédelmi szerepkört vállal, hiszen érdekkonfliktus feszül a prudenciális és a fogyasztóvédelmi terület között. Windisch László szerint a két szempont csak látszólag ellentétes: az a pénzügyi intézmény, amely nem ügyfelei érdekében cselekszik, hosszú távon nem tud kellő stabilitással működni, ezzel pedig a prudenciális biztonság is veszélybe kerül.

De lehet bármilyen erős a szabályozás és tudatos az MNB fogyasztóvédelmi szerepe, ha nem találkoznak ezek a gondolatok tudatos fogyasztókkal – jelezte az MNB alelnöke, aki szerint pont ezért fontos a pénzügyi tudatosság fejlesztése.

Nem túl jó helyről indulunk. Az OECD tavaly végzett, ismételt felmérése szerint már a korábbi büszkeségünk, a magas szintű elméleti tudás is oda: az öt évvel korábbi felméréshez képest 47 százalékról 34 százalékra csökkent a kamatos kamatot számítani tudó fiatalok száma. S ugyancsak figyelmeztető, hogy a költségvetést készítő háztartások aránya 32 százalékról 25 százalékra csökkent. Ráadásul a válság elmúltával a lakosság gyorsan felejt – néhány év után ismét egyre több jel utal arra, hogy az emberek a pénzügyeiket tekintve kevésbé megfontoltak, gondosak és előrelátók. Ilyenkor, év vége előtt különösen nagy hangsúlyt kell arra helyezni, hogy sajnos a magyar lakosság a nehéz időszakot követve meglehetősen könnyelmű attitűdöt vesz fel, és jellemző a carpe diem (élj a mának) mentalitás.

Mindazonáltal – miként az MNB felméréséből kiderül – ma még nem állunk rosszul: a hazai háztartások eladósodottsági szintje objektív mutatók alapján alacsonynak tekinthető: a lakossági hiteleknél mindössze 5,2 százalék azon adósok aránya, ahol az aktuális törlesztőrészlet az adós jövedelmének több mint 40 százalékát teszi ki. Az ügyfelek mindössze 7,9 százalékának magasabb az adósságterhe, mint a felmutatható vagyona, s csak az ügyfelek 3 százaléka nem lenne képes négyévnyi teljes jövedelméből kifizetni.

Ám a szép távlatokat alaposan lerontja az a tény, hogy a magyar háztartások kétharmada szélsőséges jövedelmi stresszhelyzetben legfeljebb három hónapig tudná folytatni a hiteltörlesztést. E tekintetben az persze reményt ad, hogy a fiatalok – a 35 év alattiak – közül a külön kasszán élők átlagosan hét hónapra megfelelő tartalékkal rendelkeznek – persze nem ők azok, akik a korábban felvett, azóta forintosított deviza(alapú) hitelek terhét nyögik. A keserű tapasztalat ugyanakkor visszaköszön abban, hogy ennek a korosztálynak a negyede markánsan elutasítja a hitelfelvételt.

Az MNB összegzése szerint eladósodottsági és tudatossági szempontok szerint a háztartások mintegy negyede minősíthető sérülékenynek, azaz negatív a pénzügyi szaldója, és alacsony a likvid eszközeinek értéke. A jegybank értékelése szerint a lakosság mindössze 18,6 százaléka számít a pénzügyekben jártasnak és a tartalékolásban gondolkodónak – a cél az lehet, hogy a pénzügyi edukációnak köszönhetően ez a kör növekedjen. Hozzá kell tennünk, hogy az emberek 22,2 százaléka ugyan tisztában van a pénzügyi termékek mibenlétével és a kockázatok jó részével, ám viselkedésmódja tekintetében kifejezetten hedonistának számít. Az ő esetükben a fő kihívás, hogy még a problémák beütése előtt sikerüljön változtatni kockázatos mentalitásukon.

A tantervbe kerül

A Pénzügyi tudatosság nemzeti stratégia kiemelt célja a fiatalok megszólítása, hiszen a megfelelő tudást elsősorban az iskolában lehet elsajátítani. Ezért épül be a Nemzeti alaptantervbe a 2018-as átvizsgáláskor a pénzügyi alapismeretek oktatása. Szükség van erre, hiszen az MNB felmérése szerint a mai fiatalok 82 százaléka nem részesült semmilyen pénzügyi oktatásban, s ha hallott is valamit ez a csoport a pénzügyekről, akkor a szüleitől, akik – láthattuk – messze nem számítanak felkészültnek ezen a téren. | VG