Vékony jégen járják a mazurkát

Nem hozhat jelentős enyhülést a lengyel kormányfőcsere az Európai Unió és Lengyelország közötti konfliktusokban, mivel Jaroslaw Kaczynski marad a kormánypárt (PiS) elnöke, nála marad az irányítás – írja a Financial Times varsói elemzőkre hivatkozva. „Egy személycserével új alapokra lehetne ugyan helyezni Lengyelország és az EU kapcsolatát, mégsem várható irányváltás a kormány politikájában, így pedig a feszültségek sem oldódhatnak” – jelentette ki Olgierd Annusewicz, a Varsói Egyetem munkatársa.

Beata Szydlo lengyel miniszterelnök múlt heti lemondása után Andrzej Duda államfő az eddig fejlesztési és pénzügyminiszterként dolgozó Mateusz Morawieckit bízta meg kormányalakítással. Ezt a lépést az ellenzék egyszerű játékoscserének nevezte, az M1-nek nyilatkozó szakértő, Dobrowiecki Péter szerint pedig friss arcra volt szüksége a lengyel kormánypártnak. A kormány azonban változatlan összetételben folytatja munkáját, mindenki megkapja a bizalmat – januárig. A parlament pénzügyi bizottságának elnöke, Jacek Sasin szerint amiatt esett Morawieckire a választás, mert a kormány „mostantól a gazdaságra szeretne fókuszálni”.

A harmadik negyedéves GDP-adat mindenesetre optimizmusra adott okot: az előzetes adatok szerint éves viszonylatban 4,9 százalékos volt a bővülés, ami öt és fél éve a leggyorsabb tempó a lengyeleknél, akik ezzel az uniós élmezőnyben végeztek a harmadik negyedév növekedési versenyében. A lengyel gazdasági kilátásokat a Fitch is kedvezőnek ítélte. A nemzetközi hitelminősítő decemberben módosította a lengyel GDP-növekedésre vonatkozó 2017-es és 2018-as prognózisát: idén az eddigi 4 helyett már 4,4 százalékos gazdasági bővülésre számítanak, jövőre pedig az eddig becsült 3,2 százalék helyett 3,6 százalékosra. A 2019-es várakozásukat változatlanul, 3,2 százalékon hagyták.

A harmadik negyedéves GDP-t a fogyasztás húzta, éves szinten 4,8 százalékkal bővült a lakossági költés, ami részben az alacsony munkanélküliségnek, részben a gyors bérnövekedésnek köszönhető. A munkaerőpiaccal azonban még súlyos problémák lehetnek. Az Euró­pai Bizottság éves jelentésében arra hívta fel a figyelmet, hogy az elöregedő társadalom miatt törvényszerűen csökkenni fog a munkaképes korúak száma, ez pedig a következő évtizedekben korlátozhatja a növekedést. Választási győzelme után a PiS a nyugdíjkorhatárt a 2040-re elérendő egységes 67 évről visszaállította a nőknél 60, a férfiaknál 65 évre.

Tavaly épp Morawiecki mondta magabiztosan azt, hogy az évi durván 700 milliárd forintnyi kieső összeget az adóbeszedés hatékonyabbá tételével szerzik meg. Nos, ebből egyelőre a munkát terhelő járulékok emelése látszik megvalósulni. A versenyképesség és a nyugdíjrendszer költségvetési fenntarthatósága szempontjából kulcskérdés, hogy minél többen vállaljanak nyugdíj mellett munkát. Ráadásul nem a munkaerőpiac az EU egyetlen problémája Lengyelországgal kapcsolatban. Az Európai Parlament az uniós alapszerződés 7. cikkére – az uniós értékek súlyos megsértésére – hivatkozva eljárást indított Lengyelország ellen. Az unióban úgy látják, az országban sérül a demokratikus értékrend, és ezért mind Emmanuel Macron francia elnök, mind Angela Merkel német kancellár büntetést róna a lengyelekre, ha nem változtatnak a magatartásukon. Merkel felvetette, hogy akár korlátozhatják is az ország hozzáférését az uniós forrásokhoz, amelyekből a gazdasági növekedést elősegítő fejlesztéseket finanszírozzák. A fenyegetések egyelőre hatástalanok, hiszen az EU hiába kifogásolt két bírósági törvénytervezetet, múlt pénteken a lengyel alsóház mégis megszavazta mindkettőt. Ez pedig – bár a szenátusnak és az államfőnek még jóvá kell hagynia a döntést – olaj lehet a tűzre.

Jövőre hárommillióra nőhet az ukrán vendégmunkások száma

Lengyelország rendet teremtene munkaerőpiacán, mindenekelőtt a sokszor ellenőrizetlenül érkező ukrán vendégmunkások ügyében. Januártól Lengyelországban fizetett engedélyhez kötik az ukrajnai vendégmunkások alkalmazását. Varsóban azért döntöttek a szigorúbb szabályozás mellett, mert az Ukrajnából érkező kétkezi munkások legnagyobb felvevőpiacának számító országban mára valóságos káosz alakult ki: 2010-hez képest ugyanis ma tizenötször többen mennek át dolgozni. Nyolc éve még csak 180 ezer ukrán helyezkedett el lengyel üzemekben, tavaly már 1 millió 300 ezer. Az idén csak az első fél évben 750 ezren dolgoztak Lengyelországban, az év végére számuk megközelítheti akár a kétmilliót. E robbanásszerű növekedés az ukrán állampolgárok vízumkötelezettségének júniusi eltörlésével hozható összefüggésbe, azóta indultak útnak tömegesen. Becslések szerint, ha marad a mostani tendencia, 2018-ban akár a 3 milliót is elérheti az ukránok száma Lengyelországban. Tekintettel arra, hogy a 38 milliós országban ez a szám az ott élők 8 százalékát tenné ki, a hatóságoknak lépniük kellett, hogy legalább valamiféle adatbázisuk legyen a boldogulásukat náluk kereső szomszédjaikról. Ezért januártól regisztrációhoz kötik minden egyes ukrán vendégmunkás alkalmazását, amiért a munkavállalónak havi 30 zlotyt, 2200 forintot kell fizetnie. Márkus Sándor nemzetközi munkaközvetítő a Világgazdaságnak a szigorítást az ügyeskedők nagy számával magyarázta. Sokan fiktív adatokkal szereztek maguknak munkavállalási engedélyt, ami eddig nem volt helyhez kötött, s azzal a jobb fizetség fejében gyárról gyárra jártak. | Dunda György, Ungvár