Jól gazdálkodik Európa a tehetségeivel

Az intézet 2013 óta minden évben elkészíti az úgynevezett nemzetközi tehetség-versenyképességi mutatót (Global Talent Competitiveness Index, GTCI), amely azt vizsgálja, hogy az egyes országok mennyire képesek fejleszteni, magukhoz csábítani és megtartani a tehetséges embereket. Az index számos változó alapján, hat fő tényező szerint rangsorolja az államokat, figyelembe veszi a lehetőségeket, a megtartást, a vonzerőt, a növekedést, a szaktudást és a globális ismereteket is. A 2018-as kutatás a világ 119 országára terjed ki.

Az idei lista tanúsága szerint továbbra is főként az európai országok tudnak vonzó perspektívát nyújtani a humán erőforrások területén: a tíz legjobb mutatóval rendelkező ország közül nyolc az öreg kontinenst képviseli, a lista első huszonöt helyén pedig csupán nyolc Európán kívüli államot találunk.

Svájcnak sikerült megőriznie tavalyi vezető pozícióját, és akárcsak tavaly, ezúttal is Szingapúr követi. Az Egyesült Államok egy helyet javítva a harmadik helyen áll. Az első ötben szerepel még Norvégia és Svédország is, és elmondható, hogy az észak-európai országok általában véve kedvező körülményeket biztosítanak tehetségeiknek: Finnország a hatodik, Dánia pedig a hetedik.

Az Egyesült Királyság 2017 után látványosan visszaesett a tehetségek menedzselésében, a harmadik helyről a nyolcadikra csúszott vissza. A ranglista teteje egyébként meglehetősen zárt, egyetlen újoncként Hollandiának sikerült idén betörnie a tíz legjobb közé.

Az élen szereplő országok több dologban is hasonlítanak egymásra – emeli ki a felmérés eredményeit ismereterő Bloomberg. Ilyen tényező egyebek között a fejlett oktatási rendszer, a rugalmas szabályozási és üzleti környezet, továbbá az alkalmazkodóképességet és szociális védelmet egyaránt biztosító foglalkoztatáspolitika, valamint az országok külső és belső nyitottsága.

A nem európai államok közül Szingapúr és az Egyesült Államok mögött leginkább Ausztrália és Új-Zéland (11–12. hely), valamint Kanada (15.) biztosít optimális körülményeket a tehetséges munkaerőnek. Japán a 20., a világ második legnagyobb gazdasága, Kína pedig csupán a 43. a rangsorban.

Hazánk idén 11 helyet rontva az 52. helyen, vagyis a középmezőnyben szerepel, az uniós országokkal összevetve csak Romániánál állunk jobban tehetségeink kibontakoztatásában és megtartásában.