A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) a következő néhány hétben már mintegy 50 milliárd forint értékben válnak elérhetővé képzési pályázatok a versenyszféra számára, ezeknek az uniós forrásoknak a célzott felhasználása pedig nagyban hozzájárulhat hazánk versenyképességének növekedéséhez – közölte a Világgazdaság érdeklődésére a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) sajtó- és kommunikációs titkársága. Ez azt jelenti, hogy
az eszköz- és gépvásárlás, valamint a kapacitásbővítés és telephelyfejlesztés mellett hosszú idő után végre a munkavállalók készségeinek, képességeinek, kompetenciájának fejlesztésére is jelentős pályázati támogatás nyílik meg.
A vállalati képző központok rendszerének kialakítását és működtetését célzó Ginop-6.1.8 kódszámú, 9 milliárd forintos keretű felhívás már megjelent, az NGM pedig arról tájékoztatta lapunkat, hogy heteken belül megjelenik a munkahelyi képzések támogatása kis- és középvállalkozások (Ginop-6.1.6), illetve nagyvállalatok (Ginop-6.1.5) munkavállalói számára, az előbbinél 19,04, az utóbbinál pedig 21,52 milliárd forint a tervezett rendelkezésre álló forrás. Az évek óta várt kiírások jelentőségét hűen tükrözi, hogy ehhez hasonló fejlesztési lehetőségre legutóbb a 2007–2013-as uniós ciklusban volt példa, akkor a Társadalmi megújulás operatív programban (Támop) a konvergenciarégiók mikro- és kisvállalkozásainak különítettek el 6 milliárd forintot munkahelyi képzések támogatására (Támop-2.1.3).
Forrás: MTI / Vajda János
A képzési pályázatok sarkalatos pontja, hogy a kiíró biztosítsa: a támogatás valóban a lehető leghatékonyabban szolgálja a versenyképesség növelését, és lehetőleg egyetlen piaci szereplőt se az anyagi haszonszerzés motiváljon. Az NGM ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a felhívások számos olyan előírást tartalmaznak majd, amelyek a visszaélések kizárását célozzák. Ezek az előírások részben az igénybe vehető támogatások mértékének meghatározására, a képzéstípusok belső arányaira, a bevonható munkavállalók körére, a bizonyítható képzési tapasztalatokkal rendelkező képzők alkalmazására, a képzések típusonként eltérő elektronikus rögzítési kötelezettségére vonatkozóan határoznak meg többletfeltételeket – közölte a szaktárca.
Érdekesség, hogy piaci információk szerint a rövidesen megjelenő pályázatok keretében egyrészt a bruttó 400 ezer forintért vagy az alatt foglalkoztatottak vehetnének részt a képzésekben, másrészt pedig a cégeknek munkanélkülieket is integrálniuk kellene a képzésekbe. Ezek a feltételek látszólag ellentmondásban állnak azzal, hogy a bérek dinamikusan emelkednek, 2017 novemberében már a bruttó átlagkereset is 323 ezer forint volt, a tavaly szeptember–novemberi időszakban pedig 3,8 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta. Piaci szereplők szerint érdemes lenne bruttó 600-700 ezer forintban meghatározni a képzésben részt vevők kereseti határát, hogy minél több komplex, magasabb hozzáadott értékű munkakör képviselője fejlődhessen tovább. A másik kitétel pedig azért tűnik nehézkesnek, mert a termelő, szolgáltató vállalatok jelentős része lasszóval sem igazán tud új dolgozókat fogni.
Ezeket a piaci információkat nem cáfolta az NGM, ellenben hangsúlyozta, hogy a felhívások célja részben azon alacsonyabb iskolai végzettségű és kisebb átlagkeresetű foglalkoztatottak alkalmazkodóképességének javítása, akik a folyamatosan változó gazdasági és technológiai feltételekhez nehezebben alkalmazkodnak. A minisztérium sajtóosztálya kiemelte: ezeknek a munkavállalóknak a bevonása alacsonyabb mértékű, mint a magasabb iskolai végzettségű, magasabb átlagkeresettel rendelkező foglalkoztatottaké. A konstrukciók célja továbbá, hogy a számos ágazatban és megyében jellemző munkaerőhiány vállalati kezelését lehetővé tegyék, mert ezáltal az álláskeresők és közfoglalkoztatottak tartósan elhelyezkedhetnek a versenyszféra szegmenseiben.
