A korábbinál szigorúbb követelményeket támaszt majd az Nagy-Britanniával szemben a kilépési tárgyalásokon – derül ki a Bloomberg és az Independent által megszerzett dokumentumból, amelyben a közösségben maradó 27 tagállam megfogalmazta Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója számára, hogy milyen irányelveket kell majd követnie az egyeztetéseken. Brüsszel egyebek között vétójogot fog követelni minden, a kilépést követő átmeneti időszakban London által aláírt kétoldalú kereskedelmi megállapodást illetően.
Ez súlyos csapás Nagy-Britannia számára, különösen Liam Fox külkereskedelmi miniszternek, aki októberben még azt ígérte, hogy már a távozás utáni másodpercben többtucatnyi egyezményt ír alá. London nem vezethet be új bevándorlási szabályokat sem az uniós állampolgárokkal szemben az átmeneti időszakban, ami azt jelenti, hogy a 2020 vége előtt a szigetországba érkezők korlátlan ideig ott is maradhatnak. A tagállamok egyúttal utasították Barnier-t, hogy vívjon ki különleges státuszt számukra az átmeneti időszak utáni időre. Ugyanez megilleti majd az EU területén élő brit állampolgárokat is.
A január 15-i keltezésű dokumentumban ismét jelezték, hogy Nagy-Britannia esetleg kénytelen lesz olyan pénzügyi kötelezettségeknek is eleget tenni, amelyeket az EU az átmeneti időszakban, tehát már London megkérdezése nélkül vállal, ami tovább duzzasztja majd a lelépési díjat. Az átmeneti időszakról folyó tárgyalásoknak január végén kell megkezdődniük, mihelyt az EU véglegesíti ezzel kapcsolatos álláspontját, és legjobb esetben még valamikor az év első felében be is fejeződnek. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azonban kedden az Európai Parlament plenáris ülésén megismételte, hogy az unió kapui továbbra is nyitva állnak a britek előtt, ha felülvizsgálják kilépési szándékukat.
Nagy-Britannia számára külön gondot okoz, hogy Norvégia már jelezte Brüsszelnek: kénytelen lesz újratárgyalni az EU-hoz fűződő kapcsolatait, ha Londonnal túlságosan nagyvonalúan bánnak majd. Norvégia egy főre vetítve magasabb anyagi hozzájárulást fizet az uniós büdzsébe, mint Nagy-Britannia, és elfogadja az emberek szabad mozgásának az elvét is annak érdekében, hogy hozzáférjen az egységes európai piachoz, miközben nem vesz részt a brüsszeli döntéshozatalban.
A lakhatási költségek nélkül számolt fogyasztói árindex 3 százalékkal volt magasabb decemberben az előző év azonos időszakához képest a novemberi 3,1 százalékos emelkedés után. Június óta most csökkent először az infláció, ami arra utal, hogy végre talán enyhül a Brexit életszínvonalra gyakorolt negatív hatása. A maginfláció is csökkent, 2,5 százalékra az előző havi 2,7-ről. A magas infláció miatt a brit gazdaság még legalább két évig nem kezd lendületes növekedésbe a Bloomberg felmérésének eredménye szerint. A szakértők idénre 1,4 százalékos bővülést várnak, és 2019-re sem várnak javulást. Bár a növekedése valószínűleg elérte az 1,6 százalékot 2017-ben, ami magasabb az előzetes becslésnél, így is a legalacsonyabb szint az elmúlt öt évben. | VG
