Brüsszel is megtette a maga ajánlatát

Az Európai Tanács szerdán nyilvánosságra hozta a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszerre vonatkozó tárgyalási irányelvek tervezetét, amelyet még jóvá kell hagyniuk március 22–23-i csúcstalálkozójukon a 27 tagország állam- és kormányfőinek ahhoz, hogy megkezdődhessenek az egyeztetések Nagy-Britanniával.

A tervezet gyakorlatilag elutasítja a Theresa May múlt heti beszédében felvázolt jövőképet. A hatoldalas dokumentum ugyan megismétli, hogy az EU a lehető legszorosabb viszonyt szeretné kialakítani a jövőben az Egyesült Királysággal, de számításba kell venni a brit kormány álláspontját, amely „korlátozza a jövőbeli kapcsolatok mélységét”.

Ennek értelmében csupán egyetlen fogás szerepel a Brexit utáni menün: szabadkereskedelmi egyezmény, amely sokkal korlátozottabb együttműködést tartalmaz annál, mint amit London szeretne. Ezt megerősítette luxemburgi sajtótájékoztatóján Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is.

Egy dolog teljesen világos: nincs mód arra, hogy a gazdaságaink egyes részei valamiféle exkluzív hozzáférést kapjanak az egységes piachoz

– jelentette ki, hozzátéve, hogy ez lesz a történelemben az első olyan szabadkereskedelmi egyezmény, amelyik lazít a kapcsolatokon, ahelyett, hogy erősítené őket. „Az egyezmény nem fogja zökkenőmentessé és olajozottabbá tenni az EU és Nagy-Britannia közötti kereskedelmet… ez a Brexit lényege” – hangsúlyozta Tusk.

A Brüsszel által javasolt egyezmény magában foglalja ugyan minden szektor árucikkeinek vám- és kvótamentes kereskedelmét, a London számára kulcsfontosságú pénzügyi szolgáltatásokról azonban említés sincs benne, csak a lehetőség, hogy a szabadkereskedelmi egyezmény magában foglalhat bizonyos fokú hozzáférést a szolgáltatások terén is. Ám Nagy-Britannia ebben az esetben is csak olyan elbírálást kaphat, mint bármelyik más harmadik állam, vagyis legföljebb korlátozott hozzáférést tesz lehetővé a brit bankok számára.

A szabadkereskedelmi egyezménynél nagyvonalúbb ajánlatot Brüsszel szerint lehetetlenné teszi, hogy Nagy-Britannia ragaszkodik az egységes piacból és a vámunióból való kilépéshez, és nem fogadja el az európai bíróság hatáskörét. Ambiciózusabb megállapodásról csak akkor lehet szó, ha a brit kormány módosít az álláspontján.

A tervezet elutasítja Maynek azt a múlt heti javaslatát, hogy az EU és Nagy-Britannia kölcsönösen ismerje el egymás szabványait, és kizárja azt is, hogy az Egyesült Királyság harmadik országként részt vegyen az uniós intézmények, ügynökségek és testületek munkájában, amit a kormányfő szintén felvetett. Akkor azt mondta, hogy országa a Brexit után is díjfizető, társult tagja maradna az EU néhány hatóságának, főleg azoknak, amelyek egyes ágazatok biztonsági és szolgáltatási előírásainak kialakításáért és betartatásáért felelnek. A gyógyszeripart, a vegy­ipart és a repülést nevezte meg ezen ágazatok között.

Tusk hangsúlyozta, hogy a jövőbeli megállapodásban foglalt jogoknak és kötelezettségeknek mindenképpen egyensúlyban kell lenniük. Nem lehetséges olyan szintű hozzáférést biztosítani a belső piachoz, mint Norvégia esetében, ha az Egyesült Királyság pusztán olyan kevés kötelezettséget vállal, mint például Kanada – jelentette ki. Ugyanakkor a Brexit után is szoros együttműködést sürgetett a terrorizmus és a nemzetközi bűnözés elleni harc, a kül- és biztonságpolitika, illetve a kutatás, az innováció, az oktatás és a kultúra terén, és fontosnak nevezte, hogy elkerüljék a zavarokat a légi közlekedésben.