A Statisztikai Hivatal kedden tette közzé a tavalyi negyedik negyedéves részletes adatokat, melyek szerint a hazai gazdaság 4,4 százalékkal bővült éves szinten, míg a megelőző negyedévhez mérten 1,3 százalékos volt a növekedés. Az adat megegyezett a már korábban közzétett előzetes gyorsbecsléssel.
A részletek alátámasztották a várakozásainkat, miszerint a felhasználási oldalt elsősorban a háztartások fogyasztása, a közösségi fogyasztás, valamint a beruházások hajtották, míg termelési oldalon a szolgáltatások és az építőipar jelentették a növekedés legfontosabb forrásait
– mondta el Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője.
Fotó: Móricz-Sabján Simon
A 2017-es évben összességében így 4 százalékkal nőtt a gazdaság, s a lendület kitarthat az idei évben is. Az uniós támogatások intenzív felhasználása várhatóan folytatódik, támogatva a beruházások emelkedését. A belső kereslet bővülése lehet a GDP növekedésének meghatározó tényezője 2018-ban is az Erste elemzője szerint.
A folytatódó európai konjunktúra továbbra is segíti az stabil növekedését, ugyanakkor a nettó export növekedéshez való hozzájárulása vélhetően negatív marad az az élénkülő belső kereslet magas importigényének köszönhetően. A tavalyi kiemelkedő növekedési adat után így összességében csak kisebb mértékű lassulást prognosztizál az idei évre Nyeste Orsolya.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta, a negyedik negyedéves bővülés a felhasználási oldalon a fogyasztás, a termelési oldalon pedig az építőipar bővülésének köszönhető.
A teljes évre vonatkozó adatokról a szakember elmondta:
Arra számítani lehetett a tavalyi adatok alapján, hogy a GDP-n belül a termelési oldalon az építőipar kimagasló eredményt ért el. Az ágazat hozzáadott értéke 32 százalékkal nőtt. Az ipar 3,9 százalékkal, a szolgáltatások pedig 3,3 százalékkal járultak hozzá a GDP-hez. Ugyanakkor a mezőgazdaság 0,3 százalékponttal visszafogta a növekedést.
Németh Dávid szerint az idén a tavalyihoz hasonló lesz a felállás, szerkezeti változás nem várható a növekedésben.
A felhasználási oldalon a fogyasztásé és a beruházásoké lesz a főszerep, miközben a nettó export negatívan befolyásolja majd a növekedést a K&H elemzője szerint. A különböző ágazatok közül az építőipar továbbra is jól teljesíthet, igaz, a magas tavalyi bázis miatt mérséklődhet a szerepe. A szolgáltatások lendületben maradnak, az iparban pedig gyorsulásra lehet számítani.
A változékony eredményeket produkáló mezőgazdaság idei teljesítménye még egy nagy kérdés, ha például jó lesz a termés, az akár jelentősen felhúzhatja az GDP-adatokat. Németh Dávid összességében az idén 3,8 százalékos növekedésre számít.
A fogyasztást tekintve az utolsó negyedévben az elmúlt évek egyik legdinamikusabb bővülését regisztrálta a KSH, köszönhetően a kedvező munkaerő-piaci folyamatoknak, ami persze a háztartások növekvő vásárlási hajlandóságával párosult – hangsúlyozza elemzői kommentjében Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
Szintén erőteljesen segítette a gazdaság teljesítményét a beruházások bővülése, az uniós projektek felpörgésén, a lakáspiaci fellendülésen, valamint a feldolgozóipari kapacitásbővítéseken keresztül.
A gazdasági növekedést 2017 utolsó negyedévben, ahogy az az év egészére is egyébként jellemző volt, a külkereskedelem fogta vissza.
Az erős belső keresletet, melynek magas az importigénye, a felpörgő export nem tudta ellensúlyozni, mindez a nettó export negatív hozzájárulását hozta. Összességében a belső tételek 4,9 százalékos GDP-növekedést eredményeztek volna, azonban a külkereskedelem ezt 0,5 százalékponttal visszafogta.
Az ipar utolsó negyedévben nyújtott felemás teljesítményével 0,6 százalékkal segítette a gazdaság növekedését, így összességében pozitív folyamatként tekinthetünk rá. Az agrárium, a tavalyi nagyon erős bázis, valamint az átlagosnál némileg gyengébb termés miatt negatív hozzájárulója volt a gazdaságnak: 0,4 százalékponttal fogta vissza a növekedést.
Az ING-nél ezek alapján 2018-ban a tavalyi évhez hasonló, 3,9 százalékos év/év növekedést várnak, ugyanakkor már egy jóval kiegyensúlyozottabb szerkezetben, a kapacitások bővülése miatt az ipar felerősödésével, valamint a nettó export bővülésével.
