Donald Trump kormányzata az eddigi legszigorúbb szankciókat foganatosítja Oroszország ellen a Krím félsziget 2014-es elfoglalása óta. A büntetőintézkedések 24 jogi és természetes személyt, köztük hét, Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló oligarchát, 12 birtokukban vagy ellenőrzésük alatt lévő vállalatot, valamint állami fegyverkereskedő cégeket, egy bankot és 17 kormányzati tisztségviselőt érintenek. Befagyasztják az Egyesült Államokban lévő vagyonukat, és megtiltják a velük való üzletelést. Bár a pénzügyminisztérium Moszkva ellenséges akcióinak sorozatával indokolta a lépést, valójában ez a válasz a 2016-os elnökválasztásba történt orosz beavatkozásra.
Forrás: AFP/Michael Klimentyev/Sputnik
Elemzők szerint a szankciók elsősorban az orosz pénzügyi és energetikai szektort érinthetik érzékenyen. Az oligarchák között van Oleg Gyeripaszka, aki a Forbes szerint 6,7 milliárd dolláros vagyonával a 19. leggazdagabb orosz üzletember, az EN+ konglomerátum főtulajdonosa. E cég társtulajdonosa a világ legnagyobb fémipari vállalatai közül az alumíniumgyártó Ruszalnak és a palládiumgyártásban világelső Nornickelnek.
A Hongkongban bejegyzett Ruszal termelésének több mint 10 százalékát az Egyesült Államokba exportálja, és vannak érdekeltségei Olaszországban, Írországban és Svédországban is, valamint 20 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a világ legnagyobb timföldfeldolgozójában, az ausztrál Queensland Aluminában. Az EN+ árfolyama 21 százalékot zuhant a londoni tőzsdén, a Ruszal a moszkvain 14 százalékot gyengült pénteken. Gyeripaszkát érintik legérzékenyebben a szankciók, de a világgazdaságban betöltött szerepe miatt ez a hatás tovább fog gyűrűzni a Reuters szerint.
Az orosz külügyminisztérium kemény választ ígért, s figyelmeztetett, hogy Washingtonnak ideje leszámolnia azzal az illúzióval, hogy Oroszországot szankciókkal meg lehet törni. Első lépésként az ipari és kereskedelmi tárca bejelentette, hogy többlettámogatásban részesítik a szankciók sújtotta állami vállalatokat, a velük való együttműködést megtagadó cégekkel szemben pedig büntetőintézkedéseket vezetnek be.
A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja
